Changing the settings will order the results immediatelly.
119 search result
A szólásszabadság korlátozása a büntetőjog eszközeivel II. – A rémhírterjesztés bűncselekményének elemei
A mai sajtóban gyakorta találkozunk olyan írásokkal, amelyek rémhírterjesztés miatti letartóztatásokról, vagy vádemelésekről írnak. Korábbi blogbejegyzésünkben már említést tettünk az álhírekkel szembeni fellépés eszközeként a szólásszabadság büntetőjogi korlátozásáról, illetőleg annak jelentőségéről, ehelyütt pedig a konkrét büntetőjogi szabály értelmezésére teszünk kísérletet. Fontos azonban már itt kiemelni, hogy a hazai büntetőjog nem önmagában a hazugságot (valótlan tényállítást) rendeli büntetni, a szabályozás ennél lényegesen komplexebb.
100 éve történt – IV. Károly király húsvéti visszatérési kísérlete a sajtó tükrében
1921-ben cenzúra volt érvényben Magyarországon. A leggyorsabb hírforrás a nagyközönség számára akkoriban a napilapok voltak, amelyeket közvetlenül a háború után egyéb nehézségek is sújtottak (papírhiány, a megjelenésre vonatkozó korlátozások stb.). Tudósítani mégis kellett, amennyire lehetett.
Nemcsak az FPÖ, hanem az SPÖ és az ÖVP is akarták már a Kronen Zeitungot
Néhány napja az úgynevezett Ibiza-videó egyes részleteinek nyilvánosságra hozása és annak következményei keltik a legnagyobb hullámokat az osztrák médiában, de talán Európa szerte is.
Március 15-e és április 11-e: ünnepek a sajtó tükrében
A 1898 és 1927 között hivatalosan nem március 15-ét ünnepeltük, hanem helyette április 11-ét. A magyar polgári átalakulás jogi alapjait lefektető 1848. évi ún. áprilisi törvények királyi szentesítésének napját az 1898. évi V. tc. tette állami ünneppé.
100 éve történt: a tanácsköztársaság és a sajtó
100 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon a kommunisták dominálta kommunista-szocialista kormány vette át a hatalmat. Kikiáltották a tanácsköztársaságot, bevezették a „proletárdiktatúrát”. Hamarosan kiderült, mit is értenek Kun Béláék a „proletár” sajtószabadság alatt.
100 éve történt – Sajtószabadság Magyarországon, 1919 elején
Az októberi forradalmat és az általa hatalomra került új elitet kezdetben a sajtó is rokonszenvvel fogadta. Amint azonban az új kormány sem tudott úrrá lenni az óriási nehézségeken (élelmezési gondok, energiaellátási nehézségek, hadifoglyok és hadirokkantak ügyeinek kezelése, infláció, munkanélküliség stb.), a lelkesedés csökkent a lakosság körében, és ez a lapok hozzáállását is megváltoztatta.
Száz éve halt meg Ady Endre: A korabeli magyar sajtó Ady haláláról
Száz éve, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás jelentős alakja.
A Bécsi Napló a Vajdaságban
A rendszerváltozás előtt a Bécsi Naplót csak jól elrejtve lehetett becsempészni a Vasfüggöny mögé. Nem csupán Magyarországon, az utódállamokban is vörös posztónak számított a hatóságok szemében. Pedig olvasták az Anyaországban, Erdélyben, Pozsonyban és Újvidéken is. Igaz, elég kevesen és rendszertelenül, de egy-egy példány kézről-kézre járt és az ott olvasott cikkek sokáig témául szolgáltak az ellenzéki értelmiségi beszélgetésekben.
A hagyományos média tovább veszít véleménypiaci részesedéséből
A televíziónak a legnagyobb a súlya továbbra is a véleménypiacon. A helyi és a regionális témák terén a napilapok vezetnek.
Korabeli lapok Tisza István száz éve történt meggyilkolásáról
Száz éve ölték meg Tisza István miniszterelnököt. Tisza István kétszer volt Magyarország miniszterelnöke, másodszor 1913. júniustól 1917. júniusig. Vagyis ő volt a magyar miniszterelnök az első világháború kitörésekor, amikor a Monarchia Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása okán hadat üzent Szerbiának, ami aztán a „nagyháború” elszabadulásához vezetett. A sok szenvedést hozó háborús politika megtestesítőjét a Monarchia közvéleményének jelentős része Tiszában, a Monarchia „erős emberében” látta. Az antant propaganda is sokat tett azért, hogy Tisza neve összekapcsolódjon a háborús irányzattal.