Electrosmog

A távközlési eszközök és más elektromos eszközök elektromágneses sugárzásáról és annak egészségügyi hatásairól rengeteg egymásnak ellentmondó információ kering. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezért feladatának tekinti, hogy a naprakész tudományos eredményeken és akkreditált mérések sokaságán alapuló, közérthető információkkal szolgáljon a következő kérdésekben:

  • Mit nevezünk elektroszmognak?
  • Milyen egészségügyi hatása van a távközlési hálózatokból érkező elektromágneses sugárzásnak? 
  • Milyen intézkedések védik hazánkban a lakosságot?    
  • Megtudhatom a környezetemet érő sugárzás szintjét?
  • Hogyan csökkenthetem környezetemben a sugárzás szintjét?
  • Hol találok további hasznos információkat?

Mit nevezünk elektroszmognak?

A mesterséges forrásokból származó elektromágneses sugárzást, például az elektromos hálózat, az elektromos ipari és háztartási eszközök vagy a távközlési berendezések sugárzását.

A közkeletű elnevezés némileg pontatlan, a távközlési berendezések rádióhullámai ugyanis nem kéretlen melléktermékek, mint a légköri szmog összetevői: az életünket számos területen támogató vezeték nélküli távközlési szolgáltatások sem léteznének rádióhullámok nélkül. Ugyanakkor ahhoz, hogy közvetlen környezetünk sugárzási szintjét csökkentsük, több egyszerű lépést mi is meg tudunk tenni.

További információ: Hogyan csökkenthetem környezetemben a sugárzás szintjét?

Milyen egészségügyi hatása van a távközlési hálózatokból érkező elektromágneses sugárzásnak?

A távközlési hálózatokból származó sugárzás alacsony energiájú, ún. nem-ionizáló. Élettani hatása nem vethető össze a nukleáris energiához vagy a röntgensugárzáshoz kapcsolódó ún. ionizáló sugárzáséval.

A képen az elektromágneses spektrumról szóló infografika látható. A rádió, a televízió, a rádiótelefon, a mikrohullámú sütő rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzást bocsát ki. Ez a nem ionizáló sugárzások közé tartozik (ahogyan például a statikus és a változó elektromos és mágneses tér sugárzása, az infravörös sugárzás, a látható fény sugárzása). A 100 nanométernél kisebb hullámhosszú sugárzás (például a röntgensugárzás, a gammasugárzás) ionizáló hatású.

A nem-ionizáló sugárzások egészségügyi hatásait számtalan kutatás vizsgálja évtizedek óta. A kutatási eredmények alapján készítik el a nemzetközi tudományos szervezetek a sugár-egészségügyi határérték-ajánlásaikat. Az ezekben szereplő sugárzási szinteket betartva nem kell számolni ártalmas egészségügyi hatással.

Sugáregészségügyi határérték-ajánlást több szervezet tesz közzé. A legszélesebb körű nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkezik közülük az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection, azaz a Nem-Ionizáló Sugárzásvédelem Nemzetközi Bizottsága) és az IEEE ICES (Institute of Electrical and Electronics Engineers International Committee on Electromagnetic Safety, azaz az Elektromérnökök Intézetének Nemzetközi Bizottsága az Elektromágneses Biztonságért), amelyek határérték-ajánlásait több ország jogrendje átvette. Így a hazai előírás az ICNIRP – Európai Unió által átvett – ajánlásán alapul. Az elővigyázatosság elve alapján az ICNIRP-ajánlás ötvenszeres védő tényezőt alkalmaz:  Ez óriási tartalék, hiszen a lakossági egészségügyi határérték meghatározásához először megállapították az egészségre már ártalmas sugárzás szintjét (frekvenciafüggően), majd ezt az értéke(ke)t csökkentették ötvenedére a tudományos bizonytalanság kompenzálására, az elővigyázatosági elvét alkalmazva.

Lásd még: Intézmények

További részletek: Elektroszmog > Az emberi besugárzásra vonatkozó előírások

A közösségi médiában gyakran találkozhatunk ún. alternatív határérték-ajánlásokkal is, amelyek a hatósági határértékeknél akár százszor kisebbek is lehetnek, ezek azonban megbízhatatlanok, mert nincs tudományos alapjuk.

Milyen intézkedések védik hazánkban a lakosságot?

Magyarországon már 25 éve vizsgálják a távközlési hálózatok sugárzását rendszeres hatósági ellenőrző mérések segítségével.

Ezek a vizsgálatok nem regisztráltak határérték-túllépést lakossági területeken egyetlen egy esetben sem, beleértve az újonnan üzembe helyezett 5G adótornyok környezetét is. Az NMHH ugyanakkor továbbra is folyamatosan ellenőrzi a sugárzást: évente átlagosan négyszáz mérést végez, majd értékeli a friss adatokat.

Az NMHH mérőprogramja mellett a területileg illetékes kormányhivatalok hatósági sugár-egészségügyi ellenőrzései további biztosítékai a határértékek betartásának.

(A Kormányhivatalok területi illetékeségét a 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet tartalmazza.)

Megtudhatom a környezetemet érő sugárzás szintjét?

Mérőprogramunk ingyenesen nyújt hiteles tájékoztatást a lakókörnyezetünket érő sugárzás szintjéről.

A program keretében kézi műszeres vizsgálatot végzünk a helyszínen. Igény szerint ez kiegészíthető pár napos telepített műszeres vizsgálattal. A telepített mérőműszer teljesen önállóan működik, áramellátást nem igényel. Elhelyezhető kültéren is, például erkélyen vagy kertben.

További tájékoztatás: Az NMHH elektroszmogmérő-programja

Figyelem! A kereskedelmi forgalomban kapható, pár ezer forintos, megbízhatatlan műszerek a valós értéknél akár nagyságrenddel nagyobb eredményt mutathatnak!

Az NMHH műszereivel ellentétben ezek általában nem kalibráltak. Sokszor nem egyértelműen beazonosítható mérési skálát alkalmaznak és riasztási értékük sem a hivatalos egészségügyi határérték szerinti. 

Megbízható mérési eredményt csak akkreditált mérőlaboratóriumtól várhatunk.

Hogy akkreditált-e egy labor, azt a Nemzeti Akkreditáló Hatóság nyilvántartásában ellenőrizhetjük: Akkreditált szervezetek és természetes személyek adatbázisa

Az akkreditált mérőlaboratóriumok képzett személyzettel és kalibrált mérőműszerrel dolgoznak, szakértői segítséget nyújtva a mérési eredmények kiértékelésében is. Sajnos a visszajelzések alapján ezek a feltételek sok „elektroszmogmérést” kínáló cégnél hiányoznak.

Hogyan csökkenthetem környezetemben a sugárzás szintjét?

A távolság, valamint az épületfal nagymértékben mérsékeli a rádióhullámok „erejét”.

Néhány jótanács, amelyek segítségével magunk is csökkenteni tudjuk a környezetünkben tapasztalható sugárzást:

  • Mivel általában a saját mobiltelefonunkból ér minket a legtöbb sugárzás, ezért a hosszabb idejű hívásoknál használjunk kihangosítót vagy headsetet.
  • A vezeték nélküli berendezéseket (például a wifiroutert) helyezzük el úgy a lakásban, hogy minél távolabb essen huzamosabb tartózkodási helyeinktől, például fekvőhelyünktől.
  • Amikor nem használjuk, kapcsoljuk ki vagy áramtalanítsuk a berendezéseket.
  • A mikrohullámú sütő működése közben ne maradjunk a készülék közvetlen közelében, ha pedig nem zár megfelelően az ajtaja vagy sérült, ne használjuk.

Elektroszmog elleni eszköz beszerzésénél legyünk körültekintők, mert számos ilyen céllal hirdetett termék leírása már a fizikai törvényeknek is ellentmond! A védőeszköz tulajdonságairól csak akkreditált laboratórium által kiállított tanúsítvány szolgáltat megbízható adatot.

Hol találok további hasznos információt?

Ahogy a koronavírus terjedését az 5G bázisállomásokkal összekötő álhírekből is látható, számos helyen megtévesztő, igazolt tudományos alapokat nélkülöző üzenetek kapnak széles körű nyilvánosságot. Fontos ezért, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk.
Az álhírek felismeréséhez, a hírekben szereplő adatok ellenőrzéséhez hasznos segédanyagot találunk a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ oldalán: Mik azok az álhírek?

Részletes sugár-egészségügyi ismertetők

Jogszabályok

  • 63/2004 (VII.26) ESzCsM Rendelet a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről
  • 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatainak ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről
  • 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

Intézmények