NMHH-kutatás: Védekeznénk az álhírekkel szemben, de ez nem mindig sikerül

Published: 16 November 2021

Minél többet internetezik valaki, annál nagyobb eséllyel botlik álhírekbe, valótlannak gondolt információkba. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása alapján 2019-ben és 2020-ban is a legalább 16 éves internetezők mintegy fele találkozott tényként közölt, de félrevezető tartalmakkal, jellemzően a közösségi oldalakon. A kutatásból az is kiderül, nem mindegy, milyen forrásból tájékozódunk egy-egy gyanús hír kapcsán: a rossz forráshasználat ugyanis könnyen félrevezetheti az olvasót.

2020-ban az internetezők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként ellenőrzi az online források hitelességét, 19 százalékuk pedig mindig utánajár annak, hogy hiteles-e az interneten fellelt információ. Legtöbben – az internetezők 42 százaléka – az online cikkek hivatkozásait, forrásait ellenőrzik. 28 százalékuk szokott utánajárni a szerző létezésének, szakmai hátterének, és ugyanilyen arányban kérik ki az ismerősök véleményét az olvasottakról. A megkérdezettek 23 százaléka valamelyik nagyobb, magyar hírportálon próbál hiteles információhoz jutni. Még ha a valóságban nem is ennyire óvatosak az emberek, a válaszaik arra utalnak, sokan vannak felkészülve arra, hogy esetleges álhírekbe fussanak.

Nem mindegy, hol ellenőrizzük a gyanús híreket

Valóban felvértez a forráskritika a hamis hírekkel, félrevezető információkkal szemben? Egy, az NMHH kutatásában vizsgált konkrét álhír alapján a válasz azon is múlhat, hogy hol és miként jár utána az ember. A felmérés ugyanis kitért az ötödik generációs (5G-s) mobilinternettel kapcsolatos várakozásokra is. Mint minden új technológiához, ehhez is számos félelem és tévhit társul, és bár a tudományos bizonyítékok, kutatások ezt nem támasztják alá, sok helyen olvashatunk, hallhatunk az 5G-eszközök keltettette sugárzás vélt súlyos egészségkárosító hatásáról.

5g_alhir_diagram.jpg

Az 5G súlyosan egészségkárosító hatásával kapcsolatos információ (álhír) elfogadása

az információ forrása és az ellenőrzés módja szerint

Hol találkozott 5G-vel kapcsolatos egészségügyi információval?

Nem ért egyet Nem tudja Egyetért
Közösségi oldalakon 38% 21% 41%
Internetes hírportálokon 38% 20% 42%
Mobilszolgáltatók honlapján 45% 19% 36%

Hogyan ellenőrizte az információt?

Nem ért egyet Nem tudja Egyetért
A közösségi oldal ezzel a témával foglalkozó csoportjaiban vitatta meg a témát 37% 10% 52%
A közösségi oldalon vitatta meg a témát az ismerőseivel 31% 17% 51%
Ellenőrizte a cikk szerzőjét (létező személy-e, hol jelennek meg írásai, mi a végzettsége stb.) 44% 17% 39%
Állami hatóságok honlapján nézett utána 44% 17% 39%

A 16 éves vagy idősebb internetezők nagy többsége – 87 százaléka – találkozott az 5G kifejezéssel. 57 százalékuk az új technológia esetleges egészségügyi hatásairól is hallott, leginkább a közösségi oldalakon vagy a hírportálokon. Közülük 40 százalék vélte a technológiát súlyosan egészségkárosítónak, míg akik nem találkoztak az egészségügyi hatásokról szóló információkkal, azoknál az aggodalmat osztók aránya jelentősen kevesebb: 21 százalék volt. Azok, akik az 5G egészségügyi hatásairól a mobilszolgáltatók honlapjáról értesültek, sokkal inkább bíztak a technológiában.

Az 5G egészségügyi hatásairól hallók 31 százaléka próbált utánajárni az információk hitelességének. Legtöbben a cikk forrásait vagy a szerzőt ellenőrizték, egy szakértő blogján néztek utána a témának, esetleg egy ismerősük véleményét kérték ki. A különböző ellenőrzési módok azonban eltérő eredményekkel jártak. Sok esetben az utánajárás nemhogy csökkentette, de inkább megerősítette a megalapozatlan félelmeket. Azok körében, akik az információt egy közösségi oldalon vitatták meg ismerőseikkel, vagy azt a témával foglalkozó csoport „buborékjában” ellenőrizték, az 5G-vel kapcsolatos félelem erősödött. E válaszadók több mint fele osztotta a tévhiteket.

Diagram: Általában hogyan szokta ellenőrizni egy internetes forrás hitelességét, ha olyan témáról olvas, amivel kapcsolatban kétségei vannak? A grafikon eredményei az alatta található táblázatból olvasható el.

Általában hogyan szokta ellenőrizni egy internetes forrás hitelességét, ha olyan témáról olvas, amivel kapcsolatban kétségei vannak?

Bázis: legalább 16 éves internetezők, akik le szokták ellenőrizni az interneten található információkat
VálaszArány
Megnézem a cikkben található hivatkozásokat, forrásokat 42%
Rákérdezek az ismerőseimnél 28%
Ellenőrzöm a cikk szerzőjét (létező személy-e, hol jelennek meg írásai, mi a végzettsége stb.) 28%
Magyar hírportálokon nézek utána (pl. Index, Origo, 24.hu) 23%
Az adott probléma szakértőjének blogján, oldalán nézek utána 18%
Állami hatóságok honlapján nézek utána 13%
A közösségi oldal ezzel a témával foglalkozó csoportjaiban vitatom meg a témát 9%
A közösségi oldalon vitatom meg a témát az ismerőseimmel 8%
Nagy nemzetközi hírügynökségek oldalán nézek utána (pl. BBC, Reuters) 8%

Szerencsére olyan eszközök is vannak, melyek védelmet jelentenek az álhírekkel szemben. A cikkek szerzőjének létezését, szakértelmét ellenőrzők és a valamely hatóság hivatalos oldalát felkereső internetezők közül többen utasították el az 5G-vel kapcsolatos egészségügyi tévhitet – 44-44 százalékos arányban –, mint akik a közösségi média tematikus csoportjaihoz (37 százalék) vagy a közösségi oldalakon az ismerőseikhez (31 százalék) fordultak segítségért.

A kutatás háttere

Az NMHH országos reprezentatív felméréseinek célja, hogy jobban megismerje és megértse az elektronikus hírközlési szektor helyzetét. Az összeállítás a 2020-ra vonatkozó lakossági felmérés, amely 2020. október 22. és november 13. között készült, négyezer fős mintával, online, önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti.

A jelen sajtóközlemény a teljes kutatás egy szegmensét/szeletét dolgozza fel.