Az NMHH-t igazolja az uniós bíróság döntése a nyílt internet és a hálózatsemlegesség védelmében

Published: 16 September 2020

Az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogértelmezését osztva iránymutató döntést hozott az uniós, nyílt internetre vonatkozó szabályok értelmezéséről. A Fővárosi Törvényszék azután fordult az EU legfőbb bírói fórumához, miután a Telenor Magyarország Zrt. az NMHH két, 2017-ben született elmarasztaló döntésével szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálatot.

Az uniós bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban az NMHH álláspontját osztotta és kimondta: nem felel meg a hálózatsemlegességi előírásoknak, ha a szolgáltatók bizonyos alkalmazások és szolgáltatások használatához korlátlan adatkeretet biztosítanak, és ezek elérését korlátozás nélkül biztosítják akkor is, ha a többi internetes tartalom a díjcsomagban foglalt adatkeret kimerülése miatt már nem, vagy csak lassítva érhető el.

Az NMHH üdvözli az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatát, és biztos abban, hogy ennek alapján a Fővárosi Törvényszék előtt is hamarosan lezárulhatnak a Telenor által kezdeményezett eljárások. Az uniós bíróság döntése hosszú távon abból a szempontból is fontos, hogy a magyar bíróságnak – és a többi tagállam bíróságainak is – más, tartalmilag hasonló ügyekben is az EU-s határozat alapján kell majd döntenie. Ezért a most született döntés várhatóan hosszabb időre meghatározza majd mind a szolgáltatók, mind a hatóságok jogértelmezését.

Az NMHH 2017-ben kötelezte a Telenort az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére, mivel a szolgáltató a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagjaiban az uniós rendelettel ellentétesen, tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg a csomagban szereplő és az azon kívüli csevegő, zenei és közösségi alkalmazásokat. A csomagok feltételei szerint a kiemelt alkalmazások használatához kötődő adatforgalmat a szolgáltató nem vonta le az előfizető általános adatforgalmi keretéből – ezt nevezzük nullás díjszabásnak – és az alkalmazások korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradtak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már elfogyott, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni. A cég a hatóság döntései ellen két keresetet indított a Fővárosi Törvényszéken, amely aztán előzetes döntéshozatalért fordult az EU-s bírósághoz a vonatkozó jogszabályok értelmezését kérve.

Az uniós bíróság döntésének részletei

Az uniós bíróság szerint egyrészt a végfelhasználók jogainak korlátozását jelenthetik az olyan csomagok, ahol kombinálják a „nullás díjszabást" és azokat az intézkedéseket, amelyek az egyéb szolgálatások és alkalmazások forgalmát blokkolják vagy lassítják. Ez ugyanis a kiemelt alkalmazások és szolgáltatások használatát fokozza, míg a többi alkalmazás használatát csökkenti, ellehetetleníti. A nyílt internetre vonatkozó szabályok a végfelhasználók védelme körében a fogyasztókon túl a tartalomszolgáltatókat is védik – így például a közösségi és zenei oldalak üzemeltetőit vagy a különféle alkalmazások fejlesztőit is.

Másrészt az uniós bíróság szerint egyértelműen sérti a forgalommal kapcsolatos, egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód általános kötelezettségét az a gyakorlat, hogy egyes alkalmazások – objektív jogi kötelezettség vagy műszaki ok nélkül, pusztán kereskedelmi megfontolásból – korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradnak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már kimerült, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni.