A hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokkal kapcsolatos törvényi előírások ellenőrzése (2021. II. félév)

Published: 12 April 2022

A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Műsorfigyelő és -elemző főosztály hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálja az Mttv. 39. §-ának érvényesülését tíz országos médiaszolgáltató programjában.

A vizsgálat célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése.

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot, valamint a politikai tájékoztató és a fogyatékos személyekről szóló műsorszámot kötelesek a hallássérültek befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Továbbá feliratot vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítaniuk a filmalkotásokhoz, a játékokhoz és a közszolgálati célokat szolgáló programokhoz.

2015-től minden fent nevezett programot akadálymentesítve kell közzétenniük. A feliratoknak a beszéddel szinkronban kell megjelenniük, és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét.

A törvény a nem felvételről közzétett műsorszámokra vonatkozóan észszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozást ír elő.

A műsorban elhangzottakat csak akkor lehet rövidített tartalmi összefoglaló formájában feliratozni, ha egyébként a felirat terjedelme a tartalom követését nem tenné lehetővé.

A kötelezettség mindazokra az országos audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyeknek az évi átlagos közönségaránya az előző évben az egy százalékot meghaladta.

A meghatározás értelmében az akadálymentesítésre kötelezett médiaszolgáltatók köre évente változhat.1

Az NMHH vizsgálatának módszere

A műsorok elemzése meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történt. A szempontrendszer a műsorszámok formális jellemzőinek (a sugárzás dátuma, időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja) rögzítése mellett az alábbi kérdéseket tartalmazta:

  • akadálymentesítették-e a médiaszolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat,
  • minden, az Mttv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott műsorszámot elláttak-e segédlettel,
  • a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot, és
  • megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák?

A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna Televízió, Duna World) és négy kereskedelmi (RTL Klub, TV2, Hír TV, ATV) televíziót ölelt fel. Az akadálymentesítési kötelezettség 2020. szeptember 20-tól a Magyar ATV médiaszolgáltatására is kiterjed, azonban a televízió programjában sem feliratozott, sem jeltolmáccsal akadálymentesített műsorszám nem szerepelt 2021 második felében, továbbá teletext oldallal sem rendelkezik.

Valamennyi elemzésbe vont csatornánál havonta négy nap analízisét végeztük el a 0 órától 24 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan. Az adatfelvételt külsős hallássérült munkatársak végezték. A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adatain és az abból nyert átlagértékeken alapulnak.

A vizsgálat eredménye

Az alábbiakban 2021 második félévének tapasztalatait foglaljuk össze. A vizsgált hat hónap 216 napjának elemzése során 5.184 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon a műsoridő 84,9 százalékát látták el segédlettel.

Hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot leghosszabb időtartamban a Hír TV (567,6 óra) adott közre, őt a Duna TV (526,0 óra), az M4 (522,9 óra) és az M2 (518,6 óra) követte a sorban, míg a Duna World, az M5 és az M1 valamivel mérsékeltebb időtartamban sugárzott feliratozott programokat. A legalacsonyabb akadálymentesített óraszámot a TV2-nél (431,4 óra) és az RTL Klubnál (349,4 óra) regisztráltuk.

1. táblázat: A segédlettel ellátott műsorórák száma
MédiaszolgáltatóSegédlettel ellátott műsorórák számaSegédlettel ellátott műsorórák arányaEgy napra jutó, segédlettel ellátott átlag műsoróra
Duna TV 526:00:56 91,30% 21:55:02
Duna World 505:10:57 87,70% 21:02:57
M1 482:10:30 83,70% 20:05:26
M2 518:36:21 90,00% 21:36:31
M4 522:57:44 90,80% 21:47:24
M5 498:52:57 86,60% 20:47:12
RTL Klub 349:22:57 60,70% 14:33:27
TV2 431:24:52 74,90% 17:58:32
Hír TV 567:36:46 98,50% 23:39:02

Az Mttv. rendelkezése szerint minden olyan műsorszámot akadálymentesíteni kell a napi programban, amely megfelel az Mttv. 39. § (2) bekezdésében szereplő meghatározásnak. Az adatok alapján megállapítható, hogy a félév során az akadálymentesítendő műsoridő 99,9 százalékát látták el segédlettel a televíziók.

A hallássérült nézőknek nyújtott segítség 99,5 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. A segédlettel sugárzott műsorok 0,5 százaléka volt jelnyelvi tolmács közreműködésével látható (M1, M2, Duna TV, Duna World).

Fogyatékkal élőknek készült műsorok rendelkeztek az utóbb említett segédlettípussal, valamint néhány animációt és a Hetedhét kaland című ismeretterjesztő műsort jelnyelvi narrátorok segítségével tették hozzáférhetővé az olvasni még nem tudó gyerekek számára. Az M1-en a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányinfókon a felirat mellett jelnyelvi tolmács is segítette az információk eljuttatását a hallássérült nézőkhöz.

A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok

A segédlettel kötelezően ellátandó programok közül a törvény kiemeli a hírműsorokat, a sport- és időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a közérdekű közleményeket, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat. Öt hírműsor kivételével a médiaszolgáltatók biztosították a hozzáférést a hírekhez, míg a sporthírek mindegyikét felirattal látták el. Az 1.334 ellenőrzött időjárás-jelentés közül három esetben hiányzott a segédlet. A félév során két politikai tájékoztató műsor maradt ki az akadálymentesítésből. Közérdekű közleményt, politikai reklámot és közlekedési hírt nem regisztráltunk 2021 második felében a vizsgálat alá vont napokon.

Fogyatékkal élő személyekről szóló műsor az M1, a Duna TV és a Duna World programjában volt látható, melyet minden esetben akadálymentesítve mutattak be (Esély). A műsorszámok mindegyikén a felirat mellett jelnyelvi tolmács is közreműködött. A rendszeresen jelentkező magazin mellett időnként más tematikájú műsorszámokban is láthattak a nézők fogyatékkal élőkkel foglalkozó szegmenseket (pl. Duna TV – Szerencseperc, Találkozás, André Rieu: Üdvözlet a világomban; Duna World – Dokuzóna; M1 – Híradó; M2 – Will; M4 – Fradi TV, Nyári Paralimpia; RTL Klub – Fókusz; TV2 – Mokka; Hír TV – Radar).

Műfaji kínálat

A kereskedelmi célú hirdetéseket és a műsorajánlókat nem számítva, mindenféle műfajtípus elérhető volt a hallássérült nézők számára. Állandósultak a repertoárban a különböző vetélkedők és játékok, különösen a gasztro műsorok örvendtek nagy népszerűségnek. Az RTL Klub és a TV2 a saját gyártású sorozataik mellett párkereső-, gasztro- és dokureality műsorokkal, üzleti show-val, valamint sport- és zenei vetélkedőkkel szórakoztatták a nézőket. Leghosszabb időtartamban sport- és hírműsorok szerepeltek a kínálatban a vizsgált időszakban.

Sorozatok, információs magazinok, gyermekeknek készült műsorok és ismeretterjesztő programok közül választhattak még nagyobb gyakorisággal a nézők. A legváltozatosabb műsorkínálatot az általános tematikájú Duna TV biztosította, míg a legszűkebb repertoárral – értelemszerűen – az M4 sportcsatorna rendelkezett.

Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása. A kördiagramon ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

2. táblázat az 1. ábrához: Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása (%)
MűfajAránya
sorozat 12,1%
sport 12,8%
hírműsor 12,4%
gyerekműsor 7,8%
ismeretterjesztő program 7,7%
életmód magazin 2,4%
mozifilm 7,2%
információs magazin 9,9%
kulturális, művészeti program 3,6%
politikai tájékoztató műsor 5,0%
vallási program 1,0%
riportmagazin 1,7%
zenei műsor 3,9%
nem zenei szórakoztató program 2,0%
dokumentumfilm 2,1%
vetélkedő, játék 0,9%
reklám, műsorajánló 3,0%
talkshow 1,0%
egyéb 3,5%

Figyelemfelhívás

A műsorszámok előtti figyelemfelhívás és teletext oldalszám közlése a félév során nyolc műsor esetében maradt el. A felhívásokat a csatornák különböző formákban jelenítették meg: a teljes képernyős megvalósítástól kezdve, a fül ikonig többféle megoldást alkalmaztak. Az M1 és az M4 Sport csatornán az összetett műsorok előtti figyelmeztetés érvényesnek minősült minden szegmensre vonatkozóan. A Hír TV nem alkalmazott figyelemfelhívást a műsorszámok előtt.

Gyártási hely

Az akadálymentesített műsorok közel háromnegyed része hazai gyártásban készült, melyeken kívül európai országokból származó alkotások fordultak elő nagyobb arányban a programokban.

3. táblázat: Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása (%)
Gyártási hely %
Magyarország 72%
Európa 15,3%
USA 9,0%
egyéb ország 3,7%

A közszolgálati csatornák (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna TV, Duna World) naponta átlagosan 21,2 órányi programidőt láttak el segédlettel, mellyel a műsoridő 88,4 százalékát tették elérhetővé a hallássérült nézők számára. A fogyatékkal élő személyekről szóló műsorszámok és a sporthírek akadálymentesítése hiánytalanul megvalósult. A félév során négy hírműsorról és két időjárás-jelentésről maradt le a segédlet az ellenőrzött napokon. Jeltolmácsolt műsorszámokkal a Duna TV, Duna World, M1 és az M2 programjában találkozhattak a nézők. Az M2 a gyermekműsorok egy részéhez jelnyelvi narrációt biztosított. A teletext felirattal vetített műsorszámok előtt nyolc esetben hiányzott a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. Az akadálymentesített programok 72 százaléka magyar gyártásban készült, melyeken kívül az európai országokban létrehozott produkciók fordultak elő nagyobb arányban. Leghosszabb időtartamban sportműsorokat és sorozatokat láthattak segédlettel a nézők, majd az ismeretterjesztő programok, az információs magazinok, a hírműsorok és a gyermekeknek készült programok következtek a sorban. Az M1, a Duna TV és a Duna World kínálatában rendszeresen volt látható fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva adtak közre. A leggazdagabb műfaji spektrummal a Duna TV rendelkezett, míg a tematikus csatornák elsősorban a profiljuknak megfelelő programokat kínáltak.

A kereskedelmi televíziók (RTL Klub, TV2, Hír TV) naponta átlagosan 18,7 órányi műsort feliratoztak, mellyel a műsoridő 78 százalékát tették befogadhatóvá a hallássérült nézők számára. Az RTL Klub és a TV2 minden segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámot akadálymentesítve adott közre. A Hír TV programjában egy hírműsorról, egy időjárás-jelentésről és két politikai magazinról hiányzott a segédlet az ellenőrzött napokon. A főként hazai gyártásban (72,5%) készült műsorszámok mellett amerikai produkciók fordultak elő nagyobb arányban a kínálatban. Leghosszabb időtartamban sorozatokat és hírműsorokat láthattak a nézők akadálymentesítve, melyek után a politikai és információs magazinok, valamint a mozifilmek következtek a sorban. A Hír TV-nek köszönhetően több mint 131 órányi műsorajánlót és kereskedelmi célú hirdetést is figyelemmel kísérhettek az érintettek.

A feliratozás minősége

A hagyományos teletext, valamint égetett feliratok általában pontosan, szó szerint adták vissza az elhangzottakat, míg az automata beszédfelismerő programmal készült szövegekben szótévesztések, nyelvtani hibák és szövegbe nem illő kifejezések nehezítették a megértést. További nehézséget jelentett a szöveg tagolatlansága, a központozás hiánya és az utólagos szójavítás. A program az idegen nyelvű szavakat, személy és földrajzi neveket nem tudja értelmezni, így az idegen nyelvű beszédet értelmetlen szöveggel feliratozta. Kifogásolható volt a Hír TV kínálatában szereplő, automata feliratozással akadálymentesített régi magyar filmek feliratának minősége is, mivel a sűrűn előforduló szótévesztések miatt a történet gyakran nem volt érthető, élvezhető (pl.: Mágnás Miska, Butaságom története). A vizsgálat tapasztalatai alapján archív felvételek, kevésbé érthetően beszélő riportalanyok, vagy nem a stúdióban készült interjúk esetében a program gyakran hibázik és szótévesztésekkel, elírásokkal tűzdelt feliratot állít elő.

Az ellenőrzött napokon észlelt, jogszabálysértő feliratozások esetében a Hatóság eljárást indított.

Összefoglalva megállapítható, hogy 2021 második félévében a műsoridő 84,9 százaléka volt elérhető a hallássérült nézők számára. Néhány kivétellel az Mttv.-ben nevesített műsorszámokat akadálymentesítve mutatták be a televíziók, és a teljes programkínálat hozzáférhető volt a hallássérült nézők számára. Segédletként a médiaszolgáltatók elsősorban teletext feliratot alkalmaztak, amelyen kívül képernyőfelirat, égetett felirat, automata beszédfelismerő programmal készült feliratozás és jelnyelvi tolmács tette elérhetővé az információkat. Az olvasni még nem tudó gyermekek számára jelnyelvi narrációval akadálymentesített műsorok köre sajnálatos módon a második félévben sem bővült. A megértést nehezítő anomáliák - bár csökkenő mértékben - továbbra is tapasztalhatók voltak a feliratokban, melyek közül a szótévesztések, a szövegbe nem illő kifejezések és a központozás hiánya okoztak leggyakrabban nehézséget a tartalom követésében.

Lábjegyzetek

39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait folyamatosan és fokozatosan egyre akadálymentesebben hozzáférhetővé tegye a fogyatékkal élő személyek számára.
(2) Az országos audiovizuális médiaszolgáltató – amennyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja – köteles biztosítani, hogy – a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével – valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.
(5) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással, továbbá a látássérült nézők számára akadálymentesítéssel hozzáférhetővé tett műsorszámot – a műsorszám egységét nem sértve -, valamint a műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással, valamint a látássérült nézők számára is akadálymentesítéssel ellátni.
(6) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat – terjedelmére tekintettel – az elhangzottak követését nem tenné lehetővé.
A feliratozott vagy jelnyelvi tolmácsolással, illetve látássérült nézők számára akadálymentesítéssel ellátott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban piktogram alkalmazásával és hangalámondással jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető.
(7) A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.