A hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokkal kapcsolatos törvényi előírások ellenőrzése (2021. I. félév)

Published: 29 September 2021

A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Műsorfigyelő és -elemző főosztály hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálja az Mttv. 39. §-ának érvényesülését tíz országos médiaszolgáltató programjában.

A vizsgálat célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése.

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot, valamint a politikai tájékoztató és a fogyatékos személyekről szóló műsorszámot kötelesek a hallássérültek befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Továbbá feliratot vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítaniuk a filmalkotásokhoz, a játékokhoz és a közszolgálati célokat szolgáló programokhoz. 2015-től minden fent nevezett programot akadálymentesítve kell közzétenniük.

A feliratoknak a beszéddel szinkronban kell megjelenniük, és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét. A törvény a nem felvételről közzétett műsorszámokra vonatkozóan észszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozást ír elő.

A műsorban elhangzottakat csak akkor lehet rövidített tartalmi összefoglaló formájában feliratozni, ha egyébként a felirat terjedelme a tartalom követését nem tenné lehetővé.

A kötelezettség mindazokra az országos audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyeknek az évi átlagos közönségaránya az előző évben az egy százalékot meghaladta. A meghatározás értelmében az akadálymentesítésre kötelezett médiaszolgáltatók köre évente változhat.1

Az NMHH vizsgálatának módszere

A műsorok elemzése meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történt. A szempontrendszer a műsorszámok formális jellemzőinek (a sugárzás dátuma, időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja) rögzítése mellett az alábbi kérdéseket tartalmazta:

  • akadálymentesítették-e a médiaszolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat,
  • minden, az Mttv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott műsorszámot elláttak-e segédlettel,
  • a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot, és
  • megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák?

A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna Televízió, Duna World) és négy kereskedelmi (RTL Klub, TV2, Hír TV, ATV) televíziót ölelt fel. Az akadálymentesítési kötelezettség 2020. szeptember 20-tól a Magyar ATV médiaszolgáltatására is kiterjed, azonban a televízió programjában sem feliratozott, sem jeltolmáccsal akadálymentesített műsorszám nem szerepelt az év első felében, továbbá teletext oldallal sem rendelkezik.

Valamennyi elemzésbe vont csatornánál havonta négy nap analízisét végeztük el a 0 órától 24 óráig adásba kerülő műsorszámok esetében. Az adatfelvételt külsős hallássérült munkatársak végezték. A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adatain és az abból nyert átlagértékeken alapulnak.

A vizsgálat eredménye

Az alábbiakban 2021 első félévének tapasztalatait foglaljuk össze. A vizsgált hat hónap 216 napjának elemzése során 5184 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon a műsoridő 84,7 százalékát látták el segédlettel.

Hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot leghosszabb időtartamban a Hír TV (550 óra) és a Duna TV (524 óra) adott közre. Az élenjáró csatornákat az M4 (519 óra) követte a sorban, míg az M2, a Duna World, az M5 és az M1 valamivel mérsékeltebb időtartamban sugárzott feliratozott programokat. A legalacsonyabb akadálymentesített óraszámot az RTL Klubnál (358 óra) és a TV2-nél (448 óra) regisztráltuk.

1. táblázat: A segédlettel ellátott műsorórák száma
MédiaszolgáltatóSegédlettel ellátott műsorórák számaSegédlettel ellátott műsorórák arányaEgy napra jutó, segédlettel ellátott átlag műsoróra
Duna TV 524:16:21 91,00% 21:50:41
Duna World 499:16:44 86,70% 20:48:12
M1 484:57:21 84,20% 20:12:23
M2 517:43:22 89,90% 21:34:18
M4 519:21:09 90,20% 21:38:23
M5 490:52:47 85,20% 20:27:12
RTL Klub 357:53:43 62,10% 14:54:44
TV2 448:08:41 77,80% 18:40:22
Hír TV 550:12:02 95,50% 22:55:30

Az Mttv. rendelkezése szerint minden olyan műsorszámot akadálymentesíteni kell a napi programban, amely megfelel az Mttv. 39. § (2) bekezdésében szereplő meghatározásnak. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a félév során az akadálymentesítendő műsoridő 99,8 százalékát látták el segédlettel a televíziók.

A hallássérült nézőknek nyújtott segítség 98,4 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. A segédlettel sugárzott műsorok 1,6 százaléka volt jelnyelvi tolmács közreműködésével látható (M1, M2, M5, Duna TV, Duna World). Vallási program és fogyatékkal élőknek készült műsor volt e segédlettípussal megtekinthető, valamint néhány animációt és a Hetedhét kaland című ismeretterjesztő műsort jelnyelvi narrátorok segítségével tették hozzáférhetővé az olvasni még nem tudó gyerekek számára. A digitális oktatásra való átállást követően márciusban az M5-ön újraindult az Alsós-Sulikalandok című, az 1-4. osztályosok online oktatását segítő műsor, amelyben szintén közreműködött jelnyelvi tolmács.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendkívüli híreken, kormányinfókon és az operatív törzs tájékoztatóin a felirat mellett jelnyelvi tolmács is segítette az információk eljuttatását a hallássérült nézőkhöz. A kereskedelmi televíziók nem sugároztak jelnyelvvel ellátott műsorszámokat.

A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok

A segédlettel kötelezően ellátandó programok között a törvény kiemeli a hírműsorokat, a sport- és az időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a közérdekű közleményeket, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat. Nyolc hírműsor kivételével a médiaszolgáltatók biztosították a hozzáférést a hírekhez. Az 1434 ellenőrzött időjárás-jelentés közül öt esetben hiányzott a segédlet. A félév során két politikai tájékoztató műsort és két sporthírt nem akadálymentesítettek. Közérdekű közleményt és politikai reklámot nem regisztráltunk 2021 első felében.

Fogyatékkal élő személyekről szóló műsor az M1, a Duna TV és a Duna World programjában volt látható, melyet minden esetben akadálymentesítve mutattak be (Esély). A műsorszámok mindegyikén a felirat mellett jelnyelvi tolmács is közreműködött. A rendszeresen jelentkező magazin mellett időnként más tematikájú műsorszámokban is láthattak a nézők fogyatékkal élőkkel foglalkozó szegmenseket (pl.Duna World – Élő egyház, Katolikus krónika, Isten kezében, Új nemzedék;Duna TV – Novum, Lexikon – Így illik, Almárium, Család-barát, Noé barátai, Rome Reports;M2 – Will; RTL Klub – Reggeli; TV2 – Befogadó játszótér).

Műfaji kínálat

A teljes műsorfolyam akadálymentesítésének következtében a hallássérült nézők korlátozás nélkül választhattak a programkínálatból. A közszolgálati és a kereskedelmi csatornákra egyaránt jellemző volt a szórakoztató programok és a különböző vetélkedők térhódítása, melyeket segédlettel ellátva mutattak be. Az RTL Klub a félév során mellőzte a valóságshow-k és a reality-k bemutatását, helyettük saját gyártású napi sorozatokkal, gasztro vetélkedőkkel és üzleti showműsorral szórakoztatta a nézőket. A TV2 a korábbi reality sorozatok ismétlése mellett szintén előnyben részesítette a saját gyártású sorozatok, valamint a zenei- és sportvetélkedők bemutatását.

A hírműsorok mellett legnagyobb arányban sportprogramok és sorozatok szerepeltek a kínálatban. Információs magazinok, gyermekeknek készült programok és mozifilmek közül választhattak nagyobb gyakorisággal a nézők. A legváltozatosabb kínálatot az általános tematikájú Duna TV biztosította, míg a legszűkebb repertoárral az M4 rendelkezett.

Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása. A kördiagramon ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

2. táblázat az 1. ábrához: Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása (%)
MűfajAránya
Sorozat 11,7%
Sport 11,7%
Hírműsor 13,2%
Gyerekműsor 8,1%
Ismeretterjesztő program 7,3%
Életmód magazin 3,2%
Mozifilm 7,8%
Információs magazin 9,4%
Kulturális, művészeti program 3,5%
Politikai tájékoztató műsor 5,2%
Vallási program 1,1%
Riportmagazin 1,2%
Zenei műsor 3,6%
Nem zenei szórakoztató program 1,3%
Dokumentumfilm 2,0%
Vetélkedő, játék 1,4%
Reklám, műsorajánló 2,5%
Talk show 1,3%
Egyéb 4,5%

Figyelemfelhívás

A feliratozott műsorszámok előtti figyelemfelhívás követelményének – egy kivétellel – a médiaszolgáltatók eleget tettek. A szöveget a csatornák különböző formákban jelenítették meg, a teljes képernyős felhívástól a fül ikonig többféle megoldást alkalmaztak. Az M1 és az M4 Sport csatornán az összetett műsorok előtti figyelmeztetés érvényesnek minősült minden szegmensre vonatkozóan. A Hír TV – mivel majdnem minden műsorszámot felirattal látott el – nem alkalmazott figyelemfelhívást.

Gyártási hely

Az akadálymentesített műsorok közel háromnegyed része hazai gyártásban készült, melyeken kívül európai országokból származó alkotások fordultak elő nagyobb arányban a programokban.

3. táblázat: Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása (%)
Gyártási hely %
Magyarország 73,20%
Európa 13,90%
USA 10,10%
egyéb ország 2,80%

A közszolgálati csatornák (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna TV, Duna World) naponta átlagosan 21 órányi programot láttak el segédlettel, mellyel a műsoridő 87,9 százalékát tették elérhetővé a hallássérült nézők számára. A fogyatékkal élő személyekről szóló műsorszámok, a politikai tájékoztató műsorok és a közlekedési hírek akadálymentesítése hiánytalanul megvalósult. A félév során három hírműsorról, egy sporthírről és egy időjárás-jelentésről maradt le a segédlet. Jeltolmáccsal ellátott műsorszámokat – az M4 kivételével – mindegyik közszolgálati csatorna sugárzott. Az M2 a gyermekműsorok egy részéhez jelnyelvi narrációt biztosított. A teletext felirattal vetített műsorszámok előtt minden esetben megjelent a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. Az akadálymentesített programok 74 százaléka magyar gyártásban készült, melyeken kívül az európai országokban létrehozott produkciók fordultak elő nagyobb arányban. Leghosszabb időtartamban sport- és hírműsorokat láthattak segédlettel a nézők, majd a gyermekeknek készült programok, az ismeretterjesztő műsorok és az információs magazinok következtek a sorban. Az M1, a Duna TV és a Duna World kínálatában rendszeresen volt látható fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva adtak közre. A leggazdagabb műfaji spektrummal a Duna TV rendelkezett, míg a tematikus csatornák elsősorban a profiljuknak megfelelő programokat kínáltak.

A kereskedelmi televíziók (RTL Klub, TV2, Hír TV) naponta átlagosan 18,8 órányi műsort feliratoztak, mellyel a műsoridő 78,5 százalékát tették befogadhatóvá a hallássérült nézők számára. Az előző évhez viszonyított 8,5 százalékos növekedés egyértelműen a Hír TV-nek köszönhető, mivel a csatorna szinte minden programot segédlettel sugárzott. Az RTL Klub és a TV2 a korábbi gyakorlatot követve, a műsoridő 70 százalékát akadálymentesítette a vizsgált időszakban. A TV2 minden segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámot akadálymentesítve adott közre. Az RTL Klub és a Hír TV programjában öt hírműsorról, négy időjárás-jelentésről, egy sporthírről és két politikai magazinról hiányzott a segédlet az ellenőrzött napokon. A főként hazai gyártásban (71,4%) készült műsorszámok mellett amerikai produkciók fordultak elő nagyobb arányban a kínálatban. A Hír TV vizsgálati mintába való bekerülése jelentősen átrendezte a kereskedelmi csatornák műsorkínálatának korábbi arányait, számottevően nőtt a politikai tájékoztató műsorok és az információs magazinok száma. Leghosszabb időtartamban hírműsorokat láthattak a nézők akadálymentesítve, amelyeket a sorozatok és a mozifilmek követtek. Jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt az ellenőrzött napok programjában.

A feliratozás minősége

A felvételről közzétett programok feliratozása általában pontos volt, míg az „élő” műsorok segédlettel történő ellátása változó minőségben valósult meg. Az anomáliák főként az automata beszédfelismerő programmal készült szövegekben, valamint a tartalmat összegző feliratokban fordultak elő. A szótévesztések és elírások mellett nyelvtani hibák és szövegbe nem illő kifejezések nehezítették a megértést. További nehézséget okozott a szöveg tagolatlansága, a központozás hiánya és az utólagos szójavítás, amely miatt a feliratot folyamatosan vissza kellett olvasni. Az automata beszédfelismerő program az idegen nyelvű szavakat, a személy és földrajzi neveket nem tudja értelmezni, az idegen nyelvű beszédet pedig értelmetlen szöveggel feliratozza, amely sok esetben eltakarja a pontos égetett feliratot.

A Hír TV-n az akadálymentesítés automata beszédfelismerő programmal történt, amely a szó szerinti átirattól az összefüggéstelen szóhalmazig igen változó minőségű segédletet állított elő. A szövegekben gyakoriak voltak a szótévesztések és az értelmetlen mondatok.
Az M1-en, a TV2-n és a Hír TV-n rendszeresen szerepeltek a programban dupla segédlettel ellátott társadalmi célú reklámok, amelyeken az égetett felirat mellett txt. vagy beszédfelismerő automata szöveget is alkalmaztak.

Összefoglalva megállapítható, hogy 2021 első félévében a műsoridő 84,7 százaléka volt elérhető a hallássérült nézők számára. Néhány kivétellel az Mttv.-ben nevesített műsorszámokat akadálymentesítve mutatták be a televíziók, és a teljes programkínálat hozzáférhető volt a hallássérült nézők számára. Segédletként a médiaszolgáltatók elsősorban teletext feliratot alkalmaztak, amelyen kívül képernyőfelirat, égetett felirat, automata beszédfelismerő programmal készült feliratozás és jelnyelvi tolmács tette elérhetővé az információkat. A lakosság tájékoztatásában kiemelt fontossággal bíró járványügyi híradásokat mindkét segédlettel ellátva adták közre, az olvasni nem tudó gyermekek számára jelnyelvi narrációval akadálymentesített műsorok köre azonban ebben a félévben sem bővült. A teljes műsorszámot érintő felirathiányok mennyisége nem volt számottevő, de anomáliák továbbra is előfordultak a feliratokban. Az automata beszédfelismerő programmal akadálymentesített műsorszámok felirataiban zavarónak számít a rossz központozás, valamint a sorok szaggatott és ismétlődő megjelenése. A szótévesztések, szövegbe nem illő kifejezések és az utólagos szójavítások jelentősen megnehezítették a tartalmak követését.

Lábjegyzetek

39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait folyamatosan és fokozatosan egyre akadálymentesebben hozzáférhetővé tegye a fogyatékkal élő személyek számára.
(2) Az országos audiovizuális médiaszolgáltató – amennyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja – köteles biztosítani, hogy – a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével – valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.
(5) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással, továbbá a látássérült nézők számára akadálymentesítéssel hozzáférhetővé tett műsorszámot – a műsorszám egységét nem sértve -, valamint a műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással, valamint a látássérült nézők számára is akadálymentesítéssel ellátni.
(6) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat – terjedelmére tekintettel – az elhangzottak követését nem tenné lehetővé.
A feliratozott vagy jelnyelvi tolmácsolással, illetve látássérült nézők számára akadálymentesítéssel ellátott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban piktogram alkalmazásával és hangalámondással jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető.
(7) A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.