A hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokkal kapcsolatos törvényi előírások ellenőrzése (2020. I. félév)

Published: 12 October 2020

A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Műsorfigyelő és -elemző főosztály 2020-ban hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálja az Mttv. 39. §-ának érvényesülését nyolc országos médiaszolgáltató programjában. A vizsgálat célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése.

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot, valamint a politikai tájékoztató és a fogyatékos személyekről szóló műsorszámot kötelesek a hallássérültek befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Továbbá feliratot vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítaniuk a filmalkotásokhoz, a játékokhoz és a közszolgálati célokat szolgáló programokhoz. 2015-től minden fent nevezett programot akadálymentesítve kell közzétenniük. A feliratoknak a beszéddel szinkronban kell megjelenniük, és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét. A nem felvételről közzétett műsorszámokra vonatkozóan a 2014. decemberi törvénymódosítás fogalmazott meg előírást: e műsorok esetében észszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozás várható el. A műsorban elhangzottakat csak akkor lehet rövidített tartalmi összefoglaló formájában feliratozni, ha egyébként a felirat terjedelme a tartalom követését nem tenné lehetővé.1

Az Európai Parlament 2020. június 19-én fogadta el a 2020 utáni időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló állásfoglalását. A stratégia 2010 óta keretként szolgál ahhoz, hogy az ENSZ Fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló egyezménye (CRPD Egyezmény) az uniós szakpolitikában és jogszabályokban megjelenjen.

Az Európai Parlament elismeri a CRPD végrehajtása terén a 2010–2020 közötti európai fogyatékosságügyi stratégia révén elért előrehaladást, és felkéri a Bizottságot, hogy az elért eredményekre építve fokozza a fogyatékossággal élő személyek jogai iránti elkötelezettségét egy 2020 utáni ambiciózus európai stratégiával. Különösen aggódik a fogyatékossággal élő fiatalok és a huzamos ideje munkanélküliek miatt, ezért kéri a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként, és segítsék elő a munkaerőpiacra történő bevonásukat, például az ifjúsági garancia program keretében.

Az állásfoglalás az akadálymentesítésre vonatkozóan is tartalmaz megállapításokat. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy fontos az akadálymentesség holisztikus fogalommeghatározása és alkalmazása, mivel ez alapozhatja meg a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét, figyelembe véve a szükségleteik sokféleségét, valamint uniós elvként előmozdítva a mindenki számára történő tervezést. Felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre és folyamatosan kövessék nyomon az akadálymentességgel kapcsolatos jogszabályokat, ide értve az európai akadálymentesítési, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, a távközlési és a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelvet. Rámutat arra is, hogy a nyomon követést nem önértékelés révén kell elvégezni, hanem egy olyan független szervezet bevonásával, amely fogyatékossággal élő személyekkel dolgozik. Ezért felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy európai akadálymentességi testületet a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vegye alapul az európai akadálymentesítési irányelvet egy olyan akadálymentes és befogadó környezetre irányuló szilárd uniós keretrendszer elfogadásához, amely teljes mértékben akadálymentes közterületeket és szolgáltatásokat foglal magában, ide értve a közösségi közlekedési, kommunikációs és pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az épített környezetet. Továbbá emlékeztet arra, hogy az akadálymentességgel kapcsolatos valamennyi kötelezettség végrehajtásához elegendő forrásra van szükség uniós, nemzeti és helyi szinten, ezért felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, hogy lendítsék fel a közberuházásokat, biztosítva ezáltal a fogyatékossággal élő személyek számára mind a fizikai, mind a digitális környezet akadálymentességét.2

A SINOSZ elnöke az állásfoglalással kapcsolatban kiemelte, hogy a stratégiának fel kell ölelnie az egyenlőség, a szabad mozgás és az önálló életvitel, az akadálymentesség, a foglalkoztatás, képzés, az oktatás, a kultúra, a szegénység és társadalmi kirekesztés mellett a fogyatékosság ügyének általános érvényesítését, valamint a tudatosságnövelést is. Tükröznie kell a gyermekek szempontját, és biztosítania kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. Hangsúlyozta, hogy a 2020-2030 közötti évekre vonatkozó stratégiának teljes körűen biztosítania kell a fogyatékossággal élő személyek szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését, ide értve az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a közösségi közlekedéshez, a kultúrához és a szabadidős tevékenységekhez történő hozzájutást.

Az NMHH vizsgálatának módszere

A műsorok elemzése meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történt. A szempontrendszer a műsorszámok formális jellemzőinek (a sugárzás dátuma, időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja) rögzítése mellett az alábbi kérdéseket tartalmazta:

  • akadálymentesítették-e a médiaszolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat,
  • minden, az Mttv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott műsorszámot elláttak-e segédlettel,
  • a teletext felirattal rendelkező műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot és
  • megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák?

A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna Televízió, Duna World) és két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) médium programjára irányult. Négy általános tematikájú televízió mellett egy hír, egy sport és egy gyerekcsatorna, valamint egy kulturális/ismeretterjesztő tartalmakat sugárzó szolgáltató szerepelt a mintában.

Valamennyi elemzésbe vont televíziónál havonta négy nap analízisét végezte el a 0 órától 24 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan a Műsorelemző osztály. Az adatfelvételt hallássérült munkatársak végezték. A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adatain és az abból nyert átlagértékeken alapulnak.

A vizsgálat eredménye

Az alábbiakban 2020 első félévének tapasztalatait foglaljuk össze. A vizsgált hat hónap 192 napjának elemzése során 4608 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon vetített műsoridőnek a 84,9 százalékát látták el segédlettel.

Hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot leghosszabb időtartamban az M4 adott közre a félév ellenőrzött napjain (528,3 óra). Az élenjáró csatornát a Duna TV és az M2 követte a sorban, míg az M5, az M1, a Duna World és a TV2 mérsékeltebb időtartamban sugárzott feliratozott programokat. A legalacsonyabb akadálymentesített óraszámot az RTL Klubnál regisztráltuk (391 óra).

1. táblázat: A segédlettel ellátott műsorórák száma
MédiaszolgáltatóSegédlettel ellátott műsorórák számaSegédlettel ellátott műsorórák arányaEgy napra jutó, segédlettel ellátott átlag műsoróra
Duna TV 525:21:09 91,20% 21:53:23
Duna World 495:53:34 86,10% 20:39:44
M1 485:26:22 84,30% 20:13:36
M2 521:00:25 90,50% 21:42:31
M4 528:20:20 91,70% 22:00:51
M5 510:26:09 88,60% 21:16:05
RTL Klub 391:06:54 67,90% 16:17:47
TV2 455:49:31 79,10% 18:59:34

A Médiatörvény rendelkezése alapján minden olyan műsorszámot akadálymentesíteni kell a napi programban, amely megfelel az Mttv. 39. § (2) bekezdésében szereplő meghatározásnak. A félév során az akadálymentesítendő műsoridő 99,9 százalékát látták el segédlettel a televíziók.

A hallássérült nézőknek nyújtott segítség 98,6 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. A segédlettel sugárzott műsorok 1,4 százaléka volt jelnyelvi tolmács közreműködésével elérhető az M1, az M4, a Duna TV, a Duna World és a TV2 programkínálatában. Vallási, hír-, információs magazin és fogyatékkal élők számára készült műsor volt e segédlettel megtekinthető, valamint az M2-n jelnyelvi narrátorok segítségével tolmácsolták a Hetedhét kaland című ismeretterjesztő programot és néhány animációt az olvasni még nem tudó gyerekek számára. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét a felirat mellett jeltolmács is segítette a közszolgálati csatornákon és a TV2-n. A koronavírus járvánnyal kapcsolatos rendkívüli híreket és az operatív törzs tájékoztatóit, illetve annak híradókba bejátszott részleteit mindkét segédlettel ellátva adták közre mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi televíziók. Márciustól az M5-ön új struktúra segítette az online oktatást M5 Oktatás címmel. Reggel nyolc és 20 óra között a csatorna korábbi adásaiból szerkesztett műsorban általános iskolai és középiskolai tananyag, valamint idegen nyelvi blokk nyújtott segítséget az online tanuláshoz. A műsorok akadálymentesítettek voltak. Az Alsós-Sulikalandok című, az 1-4 osztályosokat segítő műsorban jelnyelvi tolmács is közreműködött.

A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok

A segédlettel kötelezően ellátandó programok között a törvény kiemeli a hírműsorokat, a sport- és időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a közérdekű közleményeket, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat.

Öt hírműsor kivételével a médiaszolgáltatók biztosították a hozzáférést a hírekhez (M1, M4, M5, Duna World). Az 1046 ellenőrzött időjárás-jelentés közül két esetben maradt el a segédlet (RTL Klub, TV2). A közlekedési- és sporthíreket, valamint a politikai tájékoztató műsorokat feliratozva mutatták be az ellenőrzött napokon. Közérdekű közleményt és politikai reklámot nem regisztráltunk. Fogyatékkal élő személyekről szóló műsor az M1, a Duna TV és a Duna World programjában volt látható, melyet minden esetben akadálymentesítve mutattak be (Esély). A műsorszámok mindegyikén a felirat mellett jelnyelvi tolmács is közreműködött. A rendszeresen jelentkező magazin mellett időnként más tematikájú műsorszámokban is láthattak a nézők fogyatékkal élőkkel foglalkozó szegmenseket (pl. Duna TV Szerencseperc, Balatoni nyár; Duna World Ridikül; M4 Hírek 1 percben, Sportpercek; M1 Éjszakai program, társadalmi célú reklám; RTL Klub Híradó; TV2 Tények).

Figyelemfelhívás

A feliratozott műsorszámok előtti figyelemfelhívás és txt. oldalszám közzétételi követelményének a vizsgált médiaszolgáltatók eleget tettek. A figyelmeztetés mindössze egy műsorszám előtt hiányzott. Az M1-en és az M4 Sport csatornán az összetett műsorok előtti figyelmeztetést érvényesnek tekintettük a műsor minden szegmensére vonatkozóan.

Gyártási hely

Az akadálymentesített műsorok döntő mértékben hazai gyártásban készültek, melyeken kívül az európai országokból és az USA-ból származó alkotások voltak nagyobb arányban láthatók a programokban.

2. táblázat: Az akadálymentesített műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása
Gyártási hely%
Magyarország 72,80%
Európa 15,60%
USA 9,00%
egyéb ország 2,60%

A közszolgálati csatornák (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna TV, Duna World) naponta átlagosan 21,3 órányi programot láttak el segédlettel, mellyel a műsoridő 88,7 százalékát tették elérhetővé a hallássérült nézők számára. A fogyatékkal élő személyekről szóló műsorszámok, az időjárás-jelentések, a politikai tájékoztató műsorok, valamint a közlekedési- és sporthírek akadálymentesítése hiánytalanul megvalósult. A félév során ellenőrzött 1386 hírműsor közül öt nem kapott feliratot (Hírek 1 percben). Jeltolmáccsal ellátott műsorszámokat a Duna TV, a Duna World, az M1 és az M4 adott közre, az M2 pedig a gyermekműsorok egy részéhez biztosított jelnyelvi narrációt. A teletext felirattal vetített műsorszámok előtt egy esetben hiányzott a figyelemfelhívás és az oldalszám. Az akadálymentesített programok 76,5 százaléka magyar gyártásban készült, melyeken kívül az európai országokban létrehozott produkciók fordultak elő nagyobb arányban.

Leghosszabb időtartamban sportműsorokat és ismeretterjesztő filmeket láthattak segédlettel a nézők, majd gyermekeknek készült programok és hírműsorok következtek a sorban. Az M1, a Duna TV és a Duna World kínálatában rendszeresen látható volt fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva adtak közre. A leggazdagabb műfaji spektrummal a Duna TV rendelkezett, míg a tematikus csatornák elsősorban a profiljuknak megfelelő programokat kínáltak.

A kereskedelmi médiaszolgáltatók (RTL Klub, TV2) naponta átlagosan 17,6 órányi műsort feliratoztak, mellyel a műsoridő 73,5 százalékát tették befogadhatóvá a hallássérült nézők számára. Akadálymentesítve mutatták be a híradók és a politikai magazinműsorok mindegyikét, míg az időjárás-jelentések közül két műsorszámról hiányzott a segédlet az ellenőrzött napokon.

A főként hazai gyártásban készült műsorszámok mellett amerikai produkciók fordultak elő nagyobb arányban. A felirattal vetített programok előtt minden esetben megjelent a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. Leghosszabb időtartamban sorozatok, mozifilmek és hírműsorok szerepeltek a repertoárban, melyeket a reality-k, valamint a játékok és vetélkedők követtek. Jeltolmácsolt műsorszám az ellenőrzött napokon egy alkalommal szerepelt a TV2 programjában.

Műfaji kínálat

A kínálat széles skálán mozgott, minden néző megtalálhatta az érdeklődésének megfelelő műsort. Mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornákon népszerűek voltak a különböző gasztro formátumok. A tematikus csatornák a profiljukra jellemző műsorok mellett egyéb programokkal színesítették a kínálatukat. A kereskedelmi televízióknál csökkent a realityk száma, ugyanakkor nagyobb mértékben kerültek képernyőre saját gyártású napi sorozatok, ügyességi és extrémsport vetélkedők, valamint zenés showműsorok, amelyeket felirattal mutattak be. A sportprogramok után legnagyobb arányban sorozatok és ismeretterjesztő műsorok szerepeltek a kínálatban. Hírműsorok, gyermekeknek készült programok és mozifilmek közül választhattak még nagyobb gyakorisággal a nézők. A legváltozatosabb kínálatot az általános tematikájú Duna TV biztosította, míg a legszűkebb repertoárral az M4 rendelkezett.

Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása. A kördiagramon ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

3. táblázat: Az akadálymentesített műsorok műfaji megoszlása (%)
MűfajAránya
Sorozat 12%
Sport 14%
Hírműsor 10%
Gyerekműsor 9%
Ismeretterjesztő program 12%
Életmód-magazin 4%
Mozifilm 8%
Információs magazin 8%
Kulturálsi, művészeti program 4%
Reality 2%
Politikai tájékoztató műsor 1%
Vallási program 1%
Riportmagazin 2%
Zenei műsor 4%
Nem zenei szórakoztató program 1%
Vetélkedő, játék 2%
Talkshow 1%
Egyéb 5%

Anomáliák

A felvételről közzétett műsorok feliratozása általában pontos volt, míg az „élő” műsorok feliratozása változó minőségben valósult meg az ellenőrzött programokban. Anomáliákat döntően az automata beszédfelismerő programmal készült átiratokban, valamint egyes műsorszámok tartalmat összegző szövegeiben tapasztaltunk.

A beszédfelismerő programmal készült feliratokban szótévesztések, elírások, hiányok és nyelvtani hibák nehezítették a megértést. További zavaró tényezőnek számított a központozás hiánya, a szöveg tagolatlansága és az utólagos szójavítás, amely miatt a feliratot folyamatosan vissza kellett olvasni. A külföldi nevek és az idegen nyelvű kifejezések tolmácsolása továbbra is problémát jelentett a program használatában.

Az RTL Klub Reggeli című műsoránál automata beszédfelismerő programmal készült a felirat, amellyel nem, vagy csak nehezen volt követhető a tartalom. A késve megjelenő feliratok megértését számos szótévesztés, ismétlés és szövegbe nem illő kifejezés akadályozta. A legnagyobb gondot a központozás hiánya jelentette, a program ugyanis folyamatosan írta az „elhangzottakat” tagolás és írásjelek nélkül, így egyáltalán nem lehetett az éppen olvasható szöveget a szereplőkhöz társítani. A késéssel megjelenő, túl gyors tempójú feliratozás rendkívül fárasztó, összefüggő tartalomkövetésre nem alkalmas.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában az elhangzottakat meglehetősen hiányos összefoglaló felirat akadálymentesítette. A tartalmak nem mondattani vagy gondolati egységként jelentek meg, a felirat sokszor nem volt szinkronban a beszéddel. A szöveg gyakran leegyszerűsítve adta vissza az elmondottakat, sem tartalmában, sem beszédstílusában nem követte az interjúalanyt.
Az M1-en több olyan társadalmi célú reklámmal is találkoztunk, amelyeken kettős felirat szerepelt. Felesleges és zavaró a két kiírás, mert a txt. felirat több helyen takarta a nagyméretű és jól olvasható égetett feliratot. (pl.: Koronavírus Akcióterv TCR, Nemzetközi Roma nap TCR, Koronavírus-Győrfi Pál TCR).

Mivel az automata beszédfelismerő programmal készült átiratok - az említett műsorok kivételével - többnyire megjelenítették az elhangzottakat, a nem felvételről közzétett műsorok esetében véleményünk szerint a feliratozás összességében eleget tett az „ésszerűen elvárható” pontosság követelményének. A jogsértő esetek számát és az alkalmazott jogkövetkezményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

Összefoglalva megállapítható, hogy 2020 első felében a műsoridő 84,9 százaléka volt hozzáférhető a hallássérült nézők számára, és a műsorfolyam nagyarányú akadálymentesítésének következtében korlátozás nélkül választhattak a műsorkínálatból. Segédletként a médiaszolgáltatók elsősorban teletext feliratot alkalmaztak, amelyen kívül képernyőfelirat, égetett felirat, automata beszédfelismerő programmal készült feliratozás és jelnyelvi tolmács tette elérhetővé az információkat. Sajnálatos módon az olvasni még nem tudó gyermekek számára jelnyelvi narrációval akadálymentesített műsorok száma ebben a félévben sem gyarapodott. A teljes műsorszámot érintő felirathiányok száma csökkent, de anomáliák továbbra is előfordultak a feliratokban, melyek közül a hiány és a tartalmi pontatlanság volt a leggyakoribb. A nem felvételről közzétett műsorok feliratozása változó minőségben valósult meg, az automata beszédfelismerő programmal készült feliratokban gyakoriak voltak a tartalom követését nehezítő szótévesztések és elírások.

1. sz. melléklet

Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., határozatok (Duna, Duna World, M1, M2, M4, M5 médiaszolgáltatások)
Vizsgált időszakA határozat számaJogsértésJogsértések esetszámaAlkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2020. január, február, március MN/11350-4/2020. 39. § (2) bekezdés 7 1.330.000,- Ft bírság
39. § (5) bekezdés 27 5.130.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 10 1.900.000,- Ft bírság
2020. április, május, június MN/19033-5/2020 39. § (2) bekezdés 4 800.000,- Ft bírság
39. § (5) bekezdés 28 5.600.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés első mondat 1 90.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 3 600.000,- Ft bírság
TV2 Média Csoport Zrt., határozatok (TV2 médiaszolgáltatás)
Vizsgált időszakA határozat számaJogsértésJogsértések esetszámaAlkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2020. január, február, március nem indult eljárás      
2020. április, május, június nem indult eljárás      
Magyar RTL Televízió Zrt., határozatok (RTL Klub médiaszolgáltatás)
Vizsgált időszakA határozat számaJogsértésJogsértések esetszámaAlkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2020. január, február, március MN/11352-4/2020. 39. § (5) bekezdés 4 2.300.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 2 1.050.000,- Ft bírság
2020. április, május, június nem indult eljárás      

Lábjegyzetek

1 – 39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára.
(2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést -, politikai tájékoztató műsorszám, a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség 2012. évben legalább hatórányi, 2013. évben legalább nyolcórányi, 2014. évben legalább tízórányi napi műsoridő vonatkozásában terheli a kötelezetteket.
(5) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
(6) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat - terjedelmére tekintettel - az elhangzottak követését nem tenné lehetővé.
(7) A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.
(8) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.

2 – https://www.europarl.europa.eu/