Programme quota obligations

A kvótakötelezettség röviden összefoglalva nem más, mint az európai alkotások bemutatására vonatkozó műsorszerkezeti követelmény, melyet az Európai Unió vezetett be a területére kívülről érkező filmek és televíziós sorozatok áradatával szemben.

A követelmények meghatározásának és bevezetésének céljai az alábbiak voltak:

  • az európai audiovizuális műsorkészítés fejlesztése
  • az európai kulturális identitás védelme
  • az európai televíziózás értékeinek megőrzése, minőségi európai műsorok támogatása
  • az európai gyártású műsorszámok számára kedvező pozíció biztosítása az audiovizuális piacon
  • a médiaszolgáltatóktól független vállalkozások által készített független alkotások készítésének ösztönzése
  • kis- és közepes méretű társaságok létrehozásának segítése az audiovizuális piacon
  • az egész európai műsoripar fejlesztése és támogatása.

A kitűzött kulturális célok a gazdasági megfontolásokkal párhuzamosan, azokkal összekapcsolva jelentkeztek a kvótaszabályozás megalkotásakor. Ez azzal függ össze, hogy maga az iparág, mint szabályozott terület egyszerre bír gazdasági és kulturális jelentőséggel.

Európai kitekintés

Az uniós szabályozás előírja a tagállamoknak, hogy a médiaszolgáltatók műsoridejük több mint 50%-át európai alkotások számára, míg műsoridejük legalább 10%-át a független európai alkotások számára kötelesek biztosítani, vagy a tagállam megítélésétől függően, a műsorkészítési költségvetésük legalább 10%-át kötelesek olyan európai alkotásokra szánni, amelyeket a médiaszolgáltatóktól független producerek állítanak elő. Ezt az újabb keletű, azaz előállításuktól számított 5 éven belül sugárzott alkotások megfelelő arányának biztosításával kell elérni. Mindkét arányszámnál figyelmen kívül kell hagyni a hírekre, sporteseményekre, játékokra, reklámra, teletext szolgáltatásra és televíziós vásárlásra fordított műsoridőt.

Az egyes tagállami szabályozásokból derül ki igazán, hogy a tagállamok mennyire érezték át a közös európai célt, illetőleg mennyiben használták fel a szabályozást lokális, nemzeti célokra, azaz saját audiovizuális iparágaik támogatására.

A kvóták európai bevezetése egyenlőtlen állapotokat teremtett az egyes államok között, hiszen köztük azok vannak kedvezőbb helyzetben, amelyek nyelvét sokan beszélik (pl. Nagy-Britannia), vagy amelyeknek a szomszédjai beszélik az adott ország nyelvét (pl. Franciaország, Németország).

A jogi szabályozás annak köszönhető, hogy Franciaország saját televíziós és filmtámogatási rendszerét próbálta megmenteni a kívülről nagy számban érkező audiovizuális termékektől. Ezt figyelembe véve érthető, hogy a francia televíziós szabályozás szigorúbb, mint az elfogadott uniós szabályozás.

Külön érdekesség, hogy Németországban – Franciaországgal ellentétben – nincsenek külön nemzeti produkciós kvóták, azonban ez nem érintette hátrányosan a német televíziós műsorgyártást. 2007-ben például Németország 4,5 milliárd font értékben állított elő televíziós műsorszámokat, amivel akkor az első volt Európában.

A tagállamok legtöbbje élt azzal a lehetőséggel, hogy az irányelvnek az európai művek megjelenését és gyártását elősegítő normáit saját nemzeti audiovizuális iparágának támogatására fordítsa, függetlenül attól, hogy nagyobb vagy kisebb méretű médiapiaccal rendelkező tagállamról beszélünk. Ez alól Németország a kivétel, ahol külön nemzeti kvóta létrehozására nem volt szükség a rendkívül fejlett audiovizuális ipar miatt.

A nemzeti szabályok a legtöbb esetben nyelvi kvótaként, azaz eredetileg az adott nyelven készült (és nem szinkronizált) alkotások formájában jelentkeznek. Emellett előfordulnak olyan megoldások is, melyek a műsorkészítők (gyártók, előadók) nyelvéhez kötik az adott nemzeti kvótát. Általános jelenség, hogy a nemzeti kvóták mértéke az egyes tagállamok szabályozásában jelentősen nagyobb a közszolgálati, mint a kereskedelmi médiaszolgáltatók esetében. Ennek oka elsősorban a közszolgálat missziójából következik, másrészt abból a történeti tényből, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás állami monopólium, s mint ilyen, a nemzeti audiovizuális médiaipar fő megrendelője.

A magyar szabályozás

A hazai jogrendben a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Médiatörvény) 20–22. §-ai rendelkeznek az európai művek bemutatására vonatkozó kötelezettségekről, kiegészítve a magyar művekre vonatkozó ún. nemzeti kvótákkal. Fontos kiemelni, hogy az európai művekre vonatkozó kvóta magyar művekkel is teljesíthető.

 

A médiaszolgáltatók lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó szabályozás

Közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó szabályozás

európai művek bemutatására fordított műsoridő

évi teljes műsoridő több mint
50%-a

évi teljes műsoridő több mint
60%-a

magyar művek bemutatására fordított műsoridő

évi teljes műsoridő több mint
33,3%-a

évi teljes műsoridő több mint
50%-a

a médiaszolgáltatótól független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek bemutatására fordított műsoridő

évi teljes műsoridő legalább
10%-a

évi teljes műsoridő több mint
15%-a

a médiaszolgáltatótól független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült magyar művek bemutatására fordított műsoridő

évi teljes műsoridő legalább
8%-a

-

A hazai szabályozás egyéb jellemzői

A Médiatörvény lényegesen kiterjesztette a korábbi szabályozáshoz képest a kvótakötelezettségeket, és ezáltal a kvóta teljesítésére köteles médiaszolgáltatások körét. Jelenleg 320 médiaszolgáltatás köteles műsorkvóta teljesítésére: országos és körzeti, valamint a helyi közösségi televíziók és rádiók, továbbá a lekérhető médiaszolgáltatások.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: Hatóság) a médiaszolgáltatók havonta teljesített adatszolgáltatása alapján minden évben megvizsgálja a műsorkvóta kötelezettségek teljesítését. A médiaszolgáltatóktól beérkezett, önbevalláson alapuló jelentések és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a médiaszolgáltatóknak nehézséget okoz a Médiatörvény műsorkvótára vonatkozó előírásának betartása. A médiaszolgáltatók rendszeresen hibás vagy hiányos adatokat szolgáltatnak, ingadozó az adatszolgáltatási hajlandóság, és problémát okoz a műsorszámok származási országának kódolása is. A Hatóság vélelmezett jogsértés esetén hatósági eljárást indít a kvótakötelezettségek megsértése miatt.

A műsorkvóták teljesítésének ellenőrzésére az uniós szabályozás beszámolási kötelezettséget ír elő a tagállamok részére. Ennek értelmében az NMHH Médiatanácsának a kvótakövetelmények hazai teljesítéséről kétévente beszámolót kell készítenie az Európai Bizottság részére. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot és az Európai Parlamentet a tagállami jelentésekről.

A kvótakötelezettség teljesítésének lehetőségei

A NMHH Médiatanácsa által támogatott, a Magyar Média Mecenatúra program keretében készült új magyar művek bemutatása segít a médiaszolgáltatóknak abban, hogy eleget tegyenek a Médiatörvény műsorkvótákra vonatkozó rendelkezéseinek, mert ezen alkotások műsorra tűzésével könnyebben teljesíthetik a törvényben előírt műsorkvótákat.

A Mecenatúra programban támogatott alkotások bemutatásával értékes közszolgálati tartalmak, jelentős magyar kulturális alkotások juthatnak el a magyar nézőkhöz, és ez elősegíti a hazai televíziózás értékeinek megőrzését és a magyar audiovizuális műsoripar fejlesztését, támogatását.

A KVÓTAfórumon a médiaszolgáltatók képviselőinek lehetősége nyílik személyesen találkozni a filmes alkotókkal és megismerni az új tehetségek alkotásait.