Megjelent az ERGA jelentése a félretájékoztatási gyakorlati kódex végrehajtásáról

Published: 15 May 2020

Az ERGA 2020. május 4-én közzétett dezinformációs jelentésében a legjelentősebb online platformok (Facebook, Google, Twitter) által jegyzett Gyakorlati Kódexben vállalt kötelezettségek tagállami végrehajtását értékeli. A jelentés számos hiányosságot tárt fel, amely megalapozhatja, hogy a jelenlegi rugalmas önszabályozói modellt egy társszabályozói megoldás váltsa fel. Az ERGA jelentés elkészítésében az NMHH fogalmazóként vett részt.

A 2018 októberében aláírt Kódex (EU Code of Practice on Disinformation) egyedülálló és innovatív módon fogalmazta meg és próbálta kezelni a nagy befolyásoló erővel rendelkező platformokon (Facebook, Google, Twitter, Mozilla, Microsoft) megjelenő és egyre növekvő dezinformációs nyomást. Az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis egy önszabályozói kódex jött létre, amely az érintett platformokkal való együttműködésen alapul.

A Bizottság 2019-ben egy monitoring program keretében ellenőrizte a Kódexben foglalt kötelezettségvállalások hatékonyságát, amelynek végrehajtásában az ERGA segítségét kérte.

Az ERGA médiapluralizmussal foglalkozó munkacsoportjának működése nem csupán a Kódex végrehajtásának monitorozását tette lehetővé, hanem elmélyítette az EU és a nemzeti szabályozóhatóságok közötti együttműködést, növelve a jó gyakorlatok átadásának hatékonyságát. (ERGA – Work Programme and Current activities).

A közös munka eredményeként az elmúlt évben számos fejlesztést implementáltak az aláírók, ugyanakkor a vizsgálat kettős képet mutat: míg egyes pillérek teljesítése organikusan fejlődik, addig az átláthatóság és az adatszolgáltatás továbbra is elmarad az elvárt mértéktől.

A Magyarországon végzett vizsgálat és az ERGA további tagállamainak jelentései is azt mutatják, hogy a Facebook és a Google is bevezetett olyan azonosítási és ellenőrzési technikákat, amelyek különösen a politikai hirdetések átláthatóságának növelését célozzák. E gyakorlatok eredményeként pedig mind az Európa Parlamenti választások, mind hazánk és Lengyelország esetében a helyi önkormányzati választások során megjelenített hirdetések azonosíthatósága számszerűsíthető növekedést mutat.

A Kódex végrehajtásával kapcsolatban felmerültek azonban olyan hiányosságok is, amelyek az ERGA munkacsoportját folyamatos nehézségek elé állították az elmúlt évben. Ilyen volt egyrészt, hogy az aláírók az általuk bevezetett fejlesztéseket nem minden esetben átlátható és nyomon követhető módon implementálták, továbbá problémát okozott a Kódexben foglalt követelmények túlzott általánossága. Noha ez egyrészt rugalmassá tette a Kódex végrehajtását, ugyanakkor az uniformizáltság hiánya megnehezítette a kötelezettségvállalások érvényesülésének nemzeti szintű ellenőrzését.

A 2019-ben elvégzett vizsgálat összességében annak minden pozitívumával és hiányosságaival együtt is jelentős előrelépés mind az online dezinformáció csökkentése, mind a platformok és az Európai Bizottság (illetve közvetve a tagállami szabályozó hatóságok) közötti együttműködési és ellenőrzési mechanizmusok kiépítésének folyamatában.

A munka folytatásaként az ERGA a következő javaslatokat fogalmazta meg a Bizottság számára a Kódex-monitoring hatékonyságának növelése érdekében: rugalmasabb önszabályozás felől a társszabályozás talajára való áttérés, a Kódexben foglalt követelmények uniformizáltságának növelése, valamint a platformok által kezelt adatokhoz való teljes körű hozzáférés lehetővé tétele.

Az ERGA éves jelentése az alábbi linken érhető el: ERGA Report on disinformation: Assessment of the implementation of the Code of Practice