A hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokkal kapcsolatos törvényi előírások ellenőrzése (2019. II. félév)

Published: 28 April 2020

A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Műsorfigyelő és -elemző főosztály hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálja az Mttv. 39. §-ának érvényesülését nyolc országos médiaszolgáltató programjában.

A vizsgálat célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése volt. 2019-ben is elvégeztük a vizsgálatot, amelynek tapasztalatait a jelen előterjesztésben foglaltuk össze.

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot, politikai tájékoztató, valamint fogyatékos személyekről szóló műsorszámot kötelesek a hallássérültek befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni.

Továbbá feliratot vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítaniuk a filmalkotásokhoz, a játékokhoz és a közszolgálati célokat szolgáló programokhoz. 2015-től minden fent nevezett programot akadálymentesítve kell közzétenniük. A feliratoknak a beszéddel szinkronban kell megjelenniük és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét.

A nem felvételről programba szerkesztett műsorszámokra vonatkozóan a 2014. decemberi törvénymódosítás fogalmazott meg előírást, miszerint e műsorok esetében észszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozás szükséges.

A műsorban elhangzottakat csak akkor lehet rövidített tartalmi összefoglaló formájában feliratozni, ha egyébként a felirat terjedelme a tartalom követését nem tenné lehetővé. (Lásd: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, 39. § (1) – (8) bekezdés)

Az NMHH vizsgálatának módszere

A műsorok elemzése meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történt. A szempontrendszer a műsorszámok formális jellemzőinek (a sugárzás dátuma, időpontja, a médiaszolgáltató neve, a program címe, műfaja) rögzítése mellett az alábbi kérdéseket tartalmazta:

  • akadálymentesítették-e a médiaszolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat,
  • minden, az Mttv. (2) bekezdésében meghatározott műsorszámot elláttak-e segédlettel,
  • a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot, illetve
  • megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák?

A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna Televízió, Duna World) és két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) médium programjára irányult. Négy általános tematikájú televízió mellett egy hír, egy sport és egy gyerekcsatorna, valamint egy kulturális/ ismeretterjesztő tartalmakat sugárzó szolgáltató szerepelt a mintában.

Valamennyi elemzésbe vont csatornánál havonta négy nap analízisét végeztük el a 0 órától 24 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan. Az adatfelvételt külsős hallássérült munkatársak végezték. A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adatain és az abból nyert átlagértékeken alapulnak.

A vizsgálat eredménye

Az alábbiakban 2019 második fél évének tapasztalatait foglaltuk össze. A vizsgált hat hónap összesen 192 napjának elemzése során 4608 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon vetített műsoridő 83,2 százalékát látták el segédlettel.

Hallássérült nézők számára is befogadható műsorokat leghosszabb időtartamban az M4 adott közre a félév ellenőrzött napjain (529,8 óra). Az élenjáró csatornát az M2 és a Duna TV követte a sorban, míg az M5, az M1, a Duna World és a TV2 mérsékeltebb időtartamban sugárzott feliratozott programokat. A legalacsonyabb akadálymentesített óraszámot az RTL Klubnál regisztráltuk.

1. táblázat: Segédlettel ellátott műsorórák száma és aránya
MédiaszolgáltatóSegédlettel ellátott műsorórák számaSegédlettel ellátott műsorórák arányaEgy napra jutó, segédlettel ellátott átlag műsoróra
Duna TV 516:23:00 89,60% 21:30:57
Duna World 487:03:42 84,60% 20:17:39
M1 493:54:00 85,70% 20:34:45
M2 521:25:03 90,50% 21:43:33
M4 529:50:38 92,00% 22:04:37
M5 496:31:04 86,20% 20:41:18
RTL Klub 359:26:28 62,40% 14:58:36
TV2 429:20:15 74,50% 17:53:21

A Médiatörvény rendelkezése alapján minden olyan műsorszámot akadálymentesíteni kell a napi programban, amely megfelel az Mttv. 39. § (2) bekezdésében szereplő meghatározásnak. Megállapítható, hogy a félév során az akadálymentesítendő műsoridő 99,8 százalékát látták el segédlettel a médiaszolgáltatók.

A hallássérült nézőknek nyújtott segítség 99,6 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett. A segédlettel sugárzott műsorok 0,4 százaléka volt jelnyelvi tolmács közreműködésével látható az M1, az M2, a Duna TV és a Duna World programjában. Vallási műsort, információs magazint és fogyatékkal élők számára készült műsort tekinthettek meg ily módon, valamint az M2-n jelnyelvi narrátorok segítségével tolmácsolták a Hetedhét kaland című ismeretterjesztő műsort és néhány animációt az olvasni még nem tudó gyerekek számára.

Segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok

A segédlettel kötelezően ellátandó programok között a törvény kiemeli a hírműsorokat, a sport- és időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a közérdekű közleményeket, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat.

Négy hírműsor kivételével a médiaszolgáltatók biztosították a hozzáférést a hírekhez (M4, M5, TV2). Az 1124 ellenőrzött időjárás-jelentés közül három esetben maradt el a segédlet (Duna World, M4, RTL Klub), továbbá két sporthírről hiányzott a felirat (M4). A politikai reklámokat, a közlekedési híreket, valamint a politikai tájékoztató műsorokat feliratozva mutatták be az ellenőrzött napokon. Közérdekű közleményeket a Duna TV, az M1 és a TV2 programjában regisztráltunk, melyekben az információk minden esetben írásban, a hallássérült nézők számára is hozzáférhető módon jelentek meg.

Fogyatékkal élő személyekről szóló műsor az M1, a Duna TV és a Duna World programjában volt látható, melyeket minden esetben akadálymentesítve mutattak be (Esély). A műsorszámok mindegyikén a felirat mellett jelnyelvi tolmács is közreműködött. A rendszeresen jelentkező magazin mellett időnként más tematikájú műsorszámokban is láthattak a nézők fogyatékkal élőkkel foglalkozó szegmenseket (Duna TV: Szerencseperc, Divat és Dizájn; Duna World: Útravaló, Sokszínű vallás, Hazajáró, Térkép; M4: 3x8 3 sportoló 1 napja, Startfejes; M1: Éjszakai program, Híradó; M2: Én vagyok itt; RTL Klub: Híradó; TV2: Tények plusz).

Figyelemfelhívás

A feliratozott műsorszámok előtti figyelemfelhívás és teletext oldalszám megjelenítése követelményének a vizsgált médiaszolgáltatók eleget tettek. A figyelmeztetés mindössze két műsorszám előtt hiányzott (M2, RTL Klub). Az M1-en és az M4 Sport csatornán az összetett műsorok előtti figyelmeztetést érvényesnek tekintettük a műsor minden szegmensére vonatkozóan.

Gyártási hely

Az akadálymentesített műsorok döntő mértékben hazai gyártásban készültek, melyeken kívül európai országokból és az USA-ból származó alkotások voltak nagyobb arányban láthatóak a programokban.

2. táblázat: Az akadálymentesített műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása
Gyártási hely%
LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. 1117 Budapest, Nádorliget utca 7. D. ép. 2. em. 205.
Radio Plus Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. IV. em.
Mátra Centrum Kft. 1054 Budapest, Bank utca 7. félemelet 2.

A közszolgálati csatornák (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna TV, Duna World) naponta átlagosan 21 órányi programot láttak el segédlettel, mellyel a műsoridő 88 százalékát tették elérhetővé a hallássérült nézők számára. A fogyatékkal élő személyekről szóló műsorszámok, a közérdekű közlemények, a közlekedési hírek, valamint a politikai magazinműsorok és politikai reklámok akadálymentesítése hiánytalanul megvalósult.

A félév során ellenőrzött 1505 hírműsor közül három nem kapott feliratot. Jeltolmáccsal ellátott műsorszámokat a Duna TV, a Duna World és az M1 adott közre, az M2 pedig a gyermekműsorok egy részéhez jelnyelvi narrációt biztosított. A teletext felirattal vetített műsorszámok előtt egy esetben hiányzott a figyelemfelhívás és az oldalszám. Az akadálymentesített programok 75 százaléka magyar gyártásban készült, melyeken kívül európai országokban létrehozott produkciók fordultak elő nagyobb arányban.

Leghosszabb időtartamban sportműsorokat és ismeretterjesztő programokat láthattak segédlettel a nézők, majd információs magazinok, gyermekeknek készült programok és hírműsorok következtek a sorban. Az M1, a Duna TV és a Duna World kínálatában rendszeresen látható volt fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva adtak közre.

A leggazdagabb műfaji spektrummal a Duna TV rendelkezett, míg a tematikus csatornák elsősorban a profiljuknak megfelelő programokat kínáltak.

A kereskedelmi médiaszolgáltatók (RTL Klub, TV2) naponta átlagosan 16,4 órányi műsort feliratoztak, mellyel a műsoridő 68,5 százalékát tették befogadhatóvá a hallássérült nézők számára.

Akadálymentesítve mutatták be a közérdekű közlemények, a politikai reklámok és a politikai magazinműsorok mindegyikét, míg a híradók és az időjárás-jelentések közül egyaránt egy-egy műsorszámról hiányzott a segédlet az ellenőrzött napokon.

A feliratozott programok között a hazai gyártásban készült műsorszámok mellett amerikai produkciók fordultak elő nagyobb arányban.

A felirattal vetített műsorszámok előtt egy esetben hiányzott a figyelemfelhívás és a teletext oldalszám. Leghosszabb időtartamban sorozatok, mozifilmek és hírműsorok szerepeltek a repertoárban, melyeket információs magazinok, játékok és vetélkedők, valamint reality-k követtek. Fogyatékkal élőknek készített műsor és jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt a kereskedelmi tévék programjában az ellenőrzött napokon.

Műfaji kínálat

A már jól ismert műsorok mellett a kínálat új műfajokkal is gyarapodott. Ezúttal a nézők gasztro-, sport- és párkereső reality-ket, valamint ismert celebeket egzotikus országokban versenyeztető kalandshow-t is láthattak.

A közszolgálati tévék elsősorban szórakoztató programokkal és zenei műsorokkal, míg a kereskedelmi csatornák importált és saját gyártású sorozatokkal, valamint tehetségkutató műsorokkal színesítették a repertoárjukat, melyek mindegyikét felirattal mutatták be.

A sportprogramok után legnagyobb arányban sorozatok és ismeretterjesztő műsorok szerepeltek a kínálatban. Hírműsorok, gyermekeknek készült programok és mozifilmek közül választhattak még nagyobb gyakorisággal a nézők.

A legváltozatosabb kínálatot az általános tematikájú Duna TV biztosította, míg a legszűkebb repertoárral az M4 rendelkezett.

3. táblázat: Az akadálymentesített műsorszámok műfaj szerinti megoszlása
Műfaj%
sport 13,7%
sorozat 11,6%
információs magazin 10,8%
ismeretterjesztő program 10,1%
hírműsor 10,0%
gyerekműsor 9,3%
mozifilm 7,1%
életmód magazin 4,6%
kulturális, művészeti program 4,3%
zenei műsor 3,1%
egyéb 2,9%
vetélkedő, játék 2,6%
reality  1,7%
talk show 1,3%
vallási program 1,1%
nem zenei szórakoztató program 1,0%
dokumentumfilm 1,0%
tv-film 1,0%
szórakoztató program fiataloknak 1,0%
riportmagazin 0,9%
politikai tájékoztató műsor 0,8%

Anomáliák

A teljes terjedelemben segédlet nélkül közzétett műsorok száma tovább csökkent a második hat hónapban, ugyanakkor a befogadást nehezítő tipikus hibák ebben a periódusban is megtalálhatók voltak.

A felvételről közzétett műsorok feliratozása általában pontos volt, míg a nem felvételről sugárzott, „élő” műsorok átiratai változó minőségben valósultak meg az ellenőrzött programokban.

Egyes műsoroknál a tartalmi összefoglaló jellegű felirat pontosan közvetítette az elhangzottakat, más műsoroknál azonban a hiányok és rövidítések megnehezítették a tartalom követését. Az „élő" műsorok automata beszédfelismerő programmal készült feliratozása tartalmilag jó, de technikailag nehezen követhető volt.

Hiányok ugyan nem voltak a feliratban, de akadályozták a megértést a szótévesztések és az elírások, valamint az utólagos szójavítások, amelyek miatt a feliratot folyamatosan vissza kellett olvasni. További zavaró tényezőnek számított a rossz központozás és az ugráló feliratszöveg.

Az M4-nél egyes mérkőzések közvetítésénél a háttérzaj miatt a feliratban sok volt a szótévesztés, illetve amikor hallgatott a magyar kommentátor, akkor a program az idegen nyelvű közvetítő beszédét próbálta megjeleníteni, ami értelmetlen feliratokat eredményezett.

A külföldi nevek és az idegen nyelvű kifejezések tolmácsolása továbbra is problémát jelentett. Ugyanakkor láthatóak voltak a félév során olyan közvetítések is, amelyeken szó szerinti, szinte hibátlan felirattal találkoztunk.

Az M5 egyes műsorainál a feliratok változó minőségben jelenítették meg az elhangzottakat, de jellemzően szűkszavúan foglalták össze azt, az átiratok késéssel és sokszor jelentős tartalomvesztéssel tolmácsolták a beszélgetéseket (Ez itt a kérdés, Kult’30, Ön is tudja?).

Az RTL Klub Reggeli c. műsorában az összefoglaló jellegű felirat rendkívül hiányos volt, a beszélgetéseket nagy szünetekkel és jelentős tartalomvesztéssel tolmácsolta. A tetemes késéssel megjelenő néhány mondat a téma megértéséhez nem volt elegendő. Gyakori probléma volt továbbá, hogy a szövegből kiragadott mondatok vagy a tartalmat összegző feliratok nem az elhangzottak lényegét közvetítették.

2019. augusztus 29-én kelt levelében a Magyar RTL Televízió Zrt. jelezte, hogy szeptembertől fokozatosan be kívánják vezetni az automata beszédfelismerő rendszert, és kérte, hogy a hatóság az ellenőrzés során legyen tekintettel az új műszaki megoldás bevezetése során esetlegesen előforduló problémákra. Vizsgálati jelentéseinkben figyelembe vettük a kérést, és a hibatáblázatokban nem tüntettük fel az új technikával készült feliratozás problémáit. A következőkben jelezni fogjuk a hiányosságokat, reményeink szerint a megfelelő színvonalú feliratozás így hamarabb megvalósulhat.

Az RTL Klub Reggeli című műsoránál az automata beszédfelismerő programmal készült felirattal nem, vagy csak nehezen volt követhető a tartalom. A késve megjelenő feliratok megértését számos ismétlés, szótévesztés és szövegbe nem illő kifejezés akadályozta. Szavak, mondatrészek és teljes mondatok is többszörösen ismétlődtek. Rendszeresek voltak a több perces hiányok, amelyeket nem indokol az automata beszédfelismerő használata.

A legnagyobb problémát a központozás hiánya jelentette, mivel a program folyamatosan írta az "elhangzottakat" tagolás és írásjelek nélkül. Az RTL Klub más műsorainál is tapasztaltunk olyan mértékben redukált feliratozást, amely annak élvezhetőségét, tartalmának követését akadályozta (X-faktor, Love Island). Mivel az automata beszédfelismerő programmal készült szövegek – az említett műsorok kivételével – többnyire megjelenítették az elhangzottakat, a nem felvételről közzétett műsorok esetében – véleményünk szerint – a feliratozás összességében eleget tett az „észszerűen elvárható” pontosság követelményének.

Összefoglalva megállapítható, hogy 2019 második felében a műsoridő 83,2 százaléka volt hozzáférhető a hallássérült nézők számára. A teljes műsorfolyam akadálymentesítésének következtében a hallássérült nézők azonos műsorkínálatból választhattak, mint a hallók. Segédletként a médiaszolgáltatók elsősorban teletext feliratot alkalmaztak.

Az olvasni nem tudó gyermekek számára jelnyelvi narrációval akadálymentesítettek néhány animációt, sajnálatos módon e műsorok száma ebben a félévben sem gyarapodott. Anomáliák továbbra is előfordultak az átiratokban, melyek közül a hiány és a tartalmi pontatlanság volt a leggyakoribb.

A nem felvételről közzétett műsorok feliratozása változó minőségben valósult meg, az automata beszédfelismerő programmal készült feliratokban gyakoriak voltak a tartalom követését nehezítő szótévesztések és elírások. (A megállapított jogsértésekkel kapcsolatos hatósági eljárások összegzése az 1. sz. mellékletben található.)

1. számú melléklet

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t érintő határozatok (Duna, Duna World, M1, M2, M4, M5 médiaszolgáltatások)
Vizsgált időszakA határozat számaJogsértésA jogsértések esetszámaAz alkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2019. július, augusztus, szeptember MN/28750-4/2019. 39. § (2) bekezdés 13 2.210.000,- Ft bírság
39. § (5) bekezdés 30 5.100.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 12 2.040.000,- Ft bírság
2019. október, november, december MN/4321-4/2020. 39. § (2) bekezdés 1 180.000,- Ft bírság
39. § (5) bekezdés 27 4.860.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés első mondat 1 80.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 8 1.440.000,- Ft bírság
A TV2 Média Csoport Zrt.-t érintő határozatok (TV2 médiaszolgáltatás)
Vizsgált időszakA határozat számaJogsértésA jogsértések esetszámaAz alkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2019. július, augusztus, szeptember nem indult eljárás      
2019. október, november, december nem indult eljárás      
A Magyar RTL Televízió Zrt.-t érintő határozatok (RTL Klub médiaszolgáltatás)
Vizsgált időszakA határozat számaJogsértésA jogsértések esetszámaAz alkalmazott jogkövetkezmény és mértéke
2019. július, augusztus, szeptember MN/28754-5/2019. 39. § (2) bekezdés 3 780.000,- Ft bírság
39. § (5) bekezdés 5 2.575.000,- Ft bírság
2019. október, november, december MN/4323-4/2020. 39. § (5) bekezdés 1 545.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés első mondat 1 105.000,- Ft bírság
39. § (6) bekezdés második mondat 5 2.475.000,- Ft bírság

2. számú melléklet

Tájékoztató a magyar jelnyelvi törvény tíz éves jubileumáról

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt tíz évvel ezelőtt, 2009. november 9-én fogadta el a parlament. 2017-ben az Országgyűlés a magyar jelnyelv, mint elismert önálló nyelv iránti tiszteletből, november 9-ét „a magyar jelnyelv napjának” nyilvánította. A határozat kimondta, hogy a magyar jelnyelv a magyar kultúra része, elismeri a hallássérült és a siketvak embereknek a magyar jelnyelv használatához való alapvető jogát, továbbá a jelnyelv kulturális és közösségformáló erejét, fejlesztésének és megőrzésének fontosságát.

A Jelnyelvi törvény célja az esélyegyenlőség biztosítása a siket, nagyothalló és siketvak személyek számára. Számos előremutató rendelkezése mellett kimondta, hogy a magyar jelnyelv egy önálló természetes nyelv. A SINOSZ állásfoglalása szerint az Országgyűlés döntése elősegíti a jelnyelv jóval szélesebb körű használatát, és felhívja a figyelmet a fontosságára, hiszen a siketek társadalmi befogadása csak akkor lehetséges, ha a jelnyelv minden szinten elismert és az élet minden területén használható lesz.

A Jelnyelvi törvény tíz éves évfordulója alkalmából a SINOSZ Rólunk van szó! címmel kiállítást tartott. A kiállítás a Jelnyelvi törvény létének és szerepének hangsúlyozása mellett arra is szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy nem elegendőek az eddigi eredmények, mivel bőven van még teendő a hallássérült személyek esélyegyenlőségének elérése érdekében. Az eltelt tíz év során végbement változások következtében, valamint a törvényben foglaltak gyakorlatban való alkalmazásának tapasztalatai alapján, szükségessé vált a törvény aktualizálása, ezért a SINOSZ törvénymódosítási javaslatot készített. A javaslatban megfogalmazottak közül az egyik legfontosabb cél a térítésmentesen igénybe vehető jelnyelvi tolmácsolási óraszámok növelése mind a közép- és felsőfokú, mind az általános iskolai oktatásban, valamint a felnőttképzésben. A halló közösségben dolgozó hallássérült munkavállalóknak járó tolmácsolási órakeret emelése ugyancsak szükségessé vált. Sürgető az igény, hogy megvalósuljon a bilingvális oktatás a siket gyermekek számára, valamint az idegennyelv-vizsgát írásban tehessék le a hallássérült személyek.

A televíziós műsorok akadálymentesítése több vonatkozásban fejlesztésre szorul, a magyar mozifilmeket és digitális adathordozókon elérhető magyar filmeket el kellene látni felirattal. Lásd: Jelnyelvi törvény a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének weboldalán

A Jelnyelvi törvény tíz éves jubileuma és a magyar jelnyelv napja alkalmából a SINOSZ ingyenes jelnyelvi mobilapplikációt készített (Lóci és Bibe jelel). A mobiltelefonra kifejlesztett alkalmazással a jelnyelvet és a kommunikáció akadálymentesítését kívánja a szervezet népszerűsíteni azzal a kettős céllal, hogy megismertessék a jelnyelvi alapokat a halló szülők siket gyermekeivel és a hallássérülésben nem érintett, de erre nyitott más gyerekekkel. A jelnyelvi gyerekszótár jelenleg 86 jelet tartalmaz és a jelkészlet folyamatosan bővül. Az alkalmazás iOS és Android okoseszközökre telepíthető. Lásd: Lóci és Bibe jelel – Jelnyelvtanulás könnyedén siket gyerekektől.

További jeles események is megrendezésre kerültek az őszi hónapokban. Kilencvenhét tagállam támogató szavazatával az ENSZ Közgyűlése 2017-ben nyilvánította szeptember 23-át A jelnyelvek nemzetközi napjává, melynek célja a jelnyelvek ismertségének fokozása és helyzetének megerősítése. Ezt a napot a WFD (Siketek Világszövetsége) 1951-es létrehozása dátumának tiszteletére választották a jelnyelvek nemzetközi napjául. 1958 szeptemberében Rómában tartották meg a (WFD) első világkongresszusát. Ennek emlékére minden év szeptemberének utolsó hete a Siketek Nemzetközi Hete”.

A nemzetközi hetet különféle tevékenységek révén az érdekelt felek - az érintett családok, a kormányzati szervek, hivatásos jelnyelvi tolmácsok - bevonásával ünneplik a világ minden részén a siket emberek szervezetei és közösségei. Az idei rendezvények a „Jelnyelvi jogokat mindenkinek!” téma köré szerveződtek annak érdekében, hogy a siket közösségek leginkább háttérbe szorított csoportjai - mint az idősek, a gyermekek, a nők és a menekültek - egyaránt részesülhessenek a jelnyelvi jogokból.

A jelnyelv megőrzéséhez és használatának terjedéséhez nélkülözhetetlen a jelnyelvi tolmácsok munkája. A WASLI egy olyan nemzetközi szervezet, amely a jelnyelvi tolmácsokat tömöríti és munkájukat segíti. A szervezet a négyévente megrendezésre kerülő konferenciáját idén júliusban Párizsban tartotta. A konferencia rendezőelve a „Tiszteld a múltat, becsüld a jelent, formáld a jövőt!” jelmondat volt, az előadások különböző megközelítésekből ezt a témát járták körbe.