Cengiz and Others v. Turkey: A YouTube internetes honlap blokkolása sérti a felhasználók információszabadságát

Published: 30 March 2016

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015. december 1-jén a Cengiz és mások kontra Törökország ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy a YouTube videómegosztó honlap több mint két éven át tartó török blokkolása sértette az érintett felhasználók információk megismerésének és közlésének szabadságát.

youtube

2008. május 5-én az ankarai elsőfokú büntetőbíróság az internetes közzétételek szabályozásáról és az internetes bűncselekmények elleni küzdelemről szóló törvény alapján elrendelte a YouTube videómegosztó internetes honlaphoz való hozzáférés blokkolását. Az indokolás szerint az oldal 10 olyan videót tartalmazott, amelyek sértették Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának emlékét. 2010 májusában jogot oktató egyetemi tanárok mint felhasználók, a határozat hatályon kívül helyezését és a blokkolás feloldását kérték. Állításuk szerint az intézkedés hatással volt a tudományos szakmai tevékenységükre, továbbá közérdek fűződött az olyan információkat megosztó oldalhoz való hozzáféréshez mint a YouTube.

Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet azzal az indokkal, hogy a kérelmezők nem voltak olyan helyzetben, hogy a döntést vitathassák. A szóban forgó videók Törökországból már nem voltak elérhetőek, de nem törölték a YouTube adatbázisából, így azokhoz a felhasználók világszerte továbbra is hozzáférhettek. Összességében a YouTube honlapját 2008. május 5-től egészen 2010. október 30-ig blokkolták Törökországban.

Az EJEB először azt vizsgálta meg, hogy a kérelmezők az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) értelmében áldozatnak tekinthetők-e. Az, hogy valaki egy internetes oldalhoz való hozzáférés blokkolásának áldozatának tekinthető-e, különösen a weboldal használatának módjától, és az intézkedés várható következményeitől függ. Figyelembe kell venni azt is, hogy az internet mára az egyik legfontosabb eszközzé vált, amellyel az egyének gyakorolhatják az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságához fűződő jogukat azáltal, hogy az internet alapvető eszközöket biztosít a politikai és közérdekű kérdéseket érintő tevékenységekben és vitákban való részvételhez.

Az EJEB a Youtube-ról megállapította, hogy az nemcsak művészi és zenei műveket terjeszt, hanem nagyon népszerű platform a politikai diskurzus, illetve politikai és társadalmi tevékenységek számára. A videómegosztó oldal kétségkívül fontos módját képezi az információk megismeréséhez és közléséhez fűződő szabadság gyakorlásának. A YouTube sokszor olyan politikai információkat is nyilvánosságra hoz, amelyeket a hagyományos média figyelmen kívül hagy, lehetővé téve az ún. állampolgári újságírás (citizen journalism) megjelenését.

A vitatott intézkedés lehetetlenné tette a hozzáférést bizonyos információkhoz, amelyeket más eszközökkel nem lehetett elérni. A honlap ezért a kommunikáció egy fontos forrása volt. Mivel a kérelmezők a videómegosztót aktív felhasználókként professzionális célokra használták, különösen a tudományos munkájukhoz használt videók hozzáférésére, letöltésére vagy megosztására, az EJEB szerint joggal állíthatták, hogy a YouTube blokkolásának elrendelése hatással volt az információszabadsághoz fűződő jogukra, noha a döntés közvetlenül nem érintette őket.

Az EJEB ezen a ponton az Ahmet Yildirim v. Turkey ügyben hozott ítéletére hivatkozott, amelyben már megállapította, hogy a kérdéses törvény nem teszi lehetővé egy egész internetes oldal hozzáférésének megakadályozását annak egyik tartalma miatt. Bár az ilyen előzetes korlátozások nem feltétlenül összeegyeztethetetlenek az Egyezménnyel, olyan jogi keretekre van szükség, amely biztosítja mind a tilalmak körének szigorú ellenőrzését, mind a hatékony bírósági felülvizsgálatot a visszaélésekkel szemben. A hatóságoknak figyelembe kellett volna venniük azt is, hogy egy ilyen intézkedés, amely óriási mennyiségű információt tett hozzáférhetetlenné, lényegesen korlátozta az internet-felhasználók jogait. A EJEB ennek megfelelően arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezés nem felelt meg az Egyezmény által előírt jogszerűség feltételének, és annak 10. cikkét megsértették.

Ide kapcsolódik egy másik eset is (Akdeniz v. Turkey), melyben a török hatóságok két zenéket megosztó oldal elérhetőségének blokkolását rendelték el azzal az indokkal, hogy a weboldalak a szerzői jog megsértésével terjesztettek zenei műveket. Az EJEB ebben az esetben rámutatott, hogy a kérelmezőt csupán a zenehallgatás egyik eszközétől fosztották meg, és számos eszközzel nehézség nélkül férhetett hozzá a különféle zenei művekhez a szerzői jogok megsértése nélkül. A hozzáférés blokkolása nem akadályozta meg abban sem, hogy közérdekű vitában vegyen részt, és az eset sem vetett fel fontos közérdekű kérdést. Ezért a kérelmezőt nem lehetett a 10. cikk megsértésének áldozatának tekinteni. A YouTube viszont az EJEB szerint egy népszerű platform a politikai diskurzus számára, amelynek blokkolása olyan információkhoz való hozzáférést tett lehetetlenné, amelyeket más eszközökkel nem lehetett elérni.

Figyelemre méltó, hogy az EJEB annak ellenére ismerte el a kérelmezők áldozati státuszát, hogy a blokkolás nem az ő véleménynyilvánításukat célozta közvetlenül, noha a jogaikra kétségkívül hatással volt. Ahogyan erre egy blog is felhívja a figyelmet, az érintett honlap vagy tartalom tulajdonosa mellett akár a normál internet-felhasználóknak is lehetőséget adhat arra, hogy ilyen tilalmat támadjanak meg.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az ítélet nem foglalkozott azzal, hogy a tilalom egyébként jogos célt követett-e, és az arányos volt-e az elérni kívánt céllal, ahogyan azzal sem, hogy megfelelő törvényi szabályozás esetén arányos intézkedés lehet-e egy teljes honlap blokkolása, vagy csupán egy meghatározott, törvénysértőnek tekintett részére terjedhet-e ki.