A Bécsi Napló a Vajdaságban

Published: 17 January 2019

A rendszerváltozás előtt a Bécsi Naplót csak jól elrejtve lehetett becsempészni a Vasfüggöny mögé. Nem csupán Magyarországon, az utódállamokban is vörös posztónak számított a hatóságok szemében. Pedig olvasták az Anyaországban, Erdélyben, Pozsonyban és Újvidéken is. Igaz, elég kevesen és rendszertelenül, de egy-egy példány kézről-kézre járt és az ott olvasott cikkek sokáig témául szolgáltak az ellenzéki értelmiségi beszélgetésekben.

Dek_Ern_.jpg

Deák Ernő főszerkesztő a szabadkai esten (Fotó: Magyar Szó)

Immár három évtizeddel a rendszerváltás után a Bécsi Napló még mindig megjelenik, él és virul, holott joggal gondolhatnánk, hogy a Vasfüggöny leomlása után lényegében elveszítette legfőbb feladatát és varázsát. Már nem kell emigráns lapokat becsempészni a határon, szabadon behozható bármilyen sajtótermék és helyben is készülhet mindenféle profilú és indíttatású újság. Mégis a Bécsi Napló alkalmazkodni tudott a megváltozott időkhöz, fennmaradt és megtalálta helyét a globalizált világban. Továbbra is olvassák a bécsi/ausztriai magyarok, az anyaországiak és a határon túli magyar közösségek tagjai, de még szélesíteni is tudta olvasótáborát és immár a világ magyarságához szól.

A lap nemrégiben Szabadkán mutatkozott be, Deák Ernő főszerkesztő és a szerkesztőség tagjai az alapításról, a célkitűzésekről és a jelenlegi szerkesztési stratégiáikról beszéltek a közönségnek. Mint mondták, feladatuknak tekintik a lap révén a magyar szó eljuttatását a világ magyarságához, az egyetemes magyar szellem ébren tartását. Fontos, hogy amikor magyar kérdésekkel, a magyarságot is érintő kérdésekkel foglalkoznak, európai, de legalábbis közép-európai perspektívából közelítsék meg a témát.

Ez a perspektíva természetszerűen kicsit más, mint Budapestről, Kolozsvárról vagy éppen Szabadkáról szemlélni és értelmezni a világot. Az összes többivel együtt ez is segíthet eligazodni a sok országban és minden kontinensen szétszórtan élő magyar embereknek az egyre összetettebb, kuszább viszonyok közepette.

Azért újság az újság, hogy igyekezzék alakítani a közvéleményt. De az események szabják meg, hogy mi kerül a lapba, elvont filozófiai kérdésekkel, olyan dolgokkal, amelyeknek semmi közük a válósághoz, nem tudunk foglalkozni. Egy újságnak aktuális témákkal kell foglalkoznia, vagy olyan eseményekkel, amelyek három hónap múlva is események lesznek. Kéthavonként jelenünk meg, és arra nagyon kényesen ügyelünk, hogy a legégetőbb kérdéssel mindig az aktuális számban foglalkozzunk, mert ha nem reagálunk kellő időben, a következő lapszám megjelenésekor már csökken, eltűnik az érdeklődés a téma iránt, és akkor már semmi értelme írni róla. Tehát az aktualitás messzemenően mérvadó szempont. – mondta Deák Ernő főszerkesztő az est után, az újvidéki Magyar Szónak adott interjújában.

Elmondta továbbá, hogy a lap jó tollú újságírói és a szerkesztői sem félnek a szubjektív hangtól. Hisznek abban, hogy az eseményeket és a vitatott kérdéseket is nyíltan, a személyes meggyőződésüket vállalva kell a nyilvánosság elé tárni, meghagyva a mérlegelés, a bírálat és ítélkezés jogát az olvasónak.

Az 1980-ban alapított Bécsi Napló ma kéthavonta jelenik meg, 2500 példányban.

 

Apró István