Lapeladás, sajtóelemzés, kisebbségi médiumok támogatása a szomszédban

Published: 9 October 2018

Tulajdonost váltott a legjelentősebb vajdasági szerb nyelvű napilap, az újvidéki Dnevnik; a múlt évben újraindított Szerbiai Nemzeti Kisebbségi Alapból az idén 77 médium kapott támogatást; a nemrég közzétett elemzések szerint a szerbiai nyomtatott sajtón belül a hetilapokra jellemző inkább a kormánykritikus hangvétel, míg a napilapok inkább semlegesek.

20181009.jpg

Az Újvidéki Televízió lett a Dnevnik szerb nyelvű vajdasági napilap kiadójának, a Dnevnik Vojvodina Press vállalatnak a többségi tulajdonosa, a részvények 55 százalékát írták a nevére a Köztársasági Cégjegyzék nyilvántartásában. A kiadó tulajdonának kisebbik fele, 45 százaléka maradt a Dnevnik Rt. tulajdona.   

Dušan Vlaović a Dnevnik Vojvodina Press vezérigazgatója szerint az eladás szükségszerű volt, mert az eddigi tulajdonosi rendszer átláthatatlan volt és számos érdekelt cég egyszerűen nem foglalkozott a lap ügyeivel. A német WAZ médiacsoport 2003-ban közös vállalatot hozott létre az akkori Dnevnik Holdinggal. A WAZ-nak 55, a Dnevnik Holdingnak pedig 45 százalékos tulajdonjoga volt, Időközben mindkét alapítónál számos változás állt be, egyebek között a tulajdonosai is változtak a német csoportnak és a Dnevnik Holdingnak is. Mintegy hét évvel ezelőtt a WAZ úgy döntött, elhagyja a szerbiai piacot, s mint ismeretes, a meglehetősen bonyolult tulajdonjogi viszonyok miatt a mai napig tisztázatlan, kinek mekkora részesedése van néhány szerbiai lapvállalatban. A Dnevnik is az érintett vállalatok között volt. A Dnevnik Holding hamarosan Dnevnik Részvénytársasággá nőtte ki magát, a részvények tulajdonosaivá a volt foglalkoztatottak váltak, akik később eladták részesedésüket. Mivel Szerbiában néhány hónapja új törvény van érvényben, amely meglehetősen szigorú, ami a tulajdonjogi kérdéseket illeti, a cég szempontjából rendkívül fontos a lebonyolított adásvétel.

A Medijametar projektum a Közpolitikai Intézet (Institut za javnu politiku) és az Ebart médiaarchívum együttműködéséből született, hogy negyedévenként készített elemzéssel mutassák be a médiumokban uralkodó hangulatot. A legutóbbi jelentés szerint, amit nemrég Belgrádban a Médiaközpontban mutattak be, az elmúlt időszakban a szerb napilapokban a legnépszerűbb téma az ország belpolitikai helyzete volt, gyakran foglalkoztak Koszovóval, illetve a Belgrád és Priština közötti párbeszéddel. A leggyakrabban emlegetett politikus Aleksandar Vučić államfő volt, akit a legtöbbször semleges hangnemben említenek, eltekintve néhány kivételtől, amikor negatív felhanggal írtak róla. A legtöbbször újságírói tudósítást lehet olvasni a napilapokban, ritkábban interjúkat és kommentárokat, elemző szövegeket azonban csak ritkán. A jelentésből megtudhattuk, hogy A szövegek többsége semleges hangnemben íródik. A negatív kicsengésű szövegek a regionális viszonyokra vonatkoznak, illetve a Belgrád–Priština-párbeszédre. Az Európai Unióról semleges hangnemben cikkezik a szerb napi sajtó, Oroszországról viszont legtöbbször pozitív képet mutatnak.

Belgrádban aláírták a múlt évben – 15 év szünet után - újraindított Szerbiai Nemzeti Kisebbségi Alapból nyújtandó támogatások szerződéseit. Az idén, 77 médium 21,8 millió dináron osztozhatott. Támogatást kapott többek között az újvidéki Magyar Szó, vajdasági magyar közösség napilapja is. Ökrész Rozália a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója szerint a kapott pénzből folytatni szeretnék az egykori Jugoszlávia területén szórványban élő magyarokról szóló publicisztikai sorozatukat.  Támogatást kapott még két magyar nyelvű médium, a Hét Nap és a Pannon RTV is.

Apró István