Média és identitás III.

Published: 12 April 2019

Immár harmadik tanulmánykötetünket tarthatja kezében az olvasó, Média és identitás címmel, amelyben tovább kutatjuk a korunkat alapjaiban meghatározó tömegmédia és az identitás viszonyrendszerét. Korábbi köteteinket a téma változatos eszközökkel való megközelítése jellemezte, ami értelemszerűen a szerzők sokféleségét is magával hozta. Ettől a szokásunktól most sem kívántunk eltérni, kötetünkben továbbra is helyet kaptak szociológiai elemző tanulmányok, elméleti fejtegetések, sőt még a média műfajain átívelő, formabontó megközelítéstől sem zárkóztunk el. A média ezernyi szálon kapcsolódik az identitás, önmagában is rendkívül összetett problematikájához, így azután a viszonyrendszert bármilyen aspektusból megközelítő módszer felhasználható és felhasználandó.

MK34web1.jpgKötetünk első része három szociológiai felmérés eredményeit dolgozza fel a klasszikusnak mondható elemző tanulmányokban. Papp Z. Attila és Zsigmond Csilla GeneZYs 2015 ifjúságszociológiai kutatásra alapozva járja körül a Kárpát-medencei magyar fiatalok digitális világát, az IKT-eszközökhöz való viszonyulást, ezekkel való rendelkezést, az általános médiafogyasztás néhány jellemzőjét – tévézés, rádiózás, nyomtatott és online hírfogyasztás –, valamint az internethasználat általános és sajátos jellemzőit. Szintén a fiatalabb generációk médiafogyasztása áll Dobos Ferenc egyik elemzésének fókuszában – a határon túli magyar fiatalok körében 2017-ben végzett adatfelvétel alapján. Bár a mintavétel ezúttal nem terjedhetett ki a vizsgált közösségek teljes népességére, a korábbi felmérések eredményeivel jól összevethető adatbázisok születtek. Egy évvel később, 2018-ban hasonló felmérést végeztünk a határon túli magyar közösségek értelmiségi rétegében, tovább árnyalva a médiafogyasztás trendjeit és jellemzőit. Ez tehát Dobos Ferenc, a könyvben található második tanulmányának tárgya.

A kötet második részében kapott helyet, Apró István tollából a média által meghatározott – új világ és a régi identitások viszonyrendszerét taglaló tanulmány. Az esszé lényegében folytatása, az előző két kötetben, hasonló megközelítéssel íródott vitaindítóknak és tanulmányoknak. A kötet leginkább rendhagyó anyaga Tari István „prózában prezentált” filmje. A költő és publicista szerző a délszláv háborúk idején, az erőszakos hatalom árnyékában vállalkozott erős töltetű, szociológiai dokumentumfilmek leforgatására az Al-dunai székely falvakról, vagyis amikor ez sokszorosan tilalmas és kockázatos volt. Bár műfaját tekintve nem tanulmány, nem szorosan vett tudományos publicisztika, azonban jó példa arra, hogyan hat a média puszta jelenléte egy elszigetelt, megtépázott közösség identitására, megmaradási potenciáljára.

A kötet az alábbi linken keresztül, a „Kapcsolódó tartalmak” közül ingyenesen letölthető.