Továbbra is magas a „klasszikus bűncselekmények” száma a híradókban

Published: 19 May 2017

A 2016-os eredmények szerint a hírműsorokban még mindig nagy számban fordulnak elő a közélethez nem kapcsolható, klasszikus bűncselekményekről szóló híradások. Ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmányából, amelyben négy hazai televízió- és két rádiócsatorna híradóit vizsgálták. A tanulmány megállapította azonban azt is, hogy mindenhol az előírt húsz százalék alatt maradnak az ilyen jellegű híradások. A hatóság egy másik fókuszú legfrissebb reklámelemzése kimutatta, hogy fél év alatt az új televíziós hirdetések egymillió alkalommal kerülnek a képernyőkre. A Médiatanács e heti ülésén döntött arról is, hogy 110 millió forint értékben lehet pályázni közösségi televíziók és rádiók műszaki fejlesztésére.

A hírműsorok betartották a húszszázalékos szabályt

Egy hírműsor sem lépte át tavaly a törvényben előírt húszszázalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló (bulvár) bűncselekmények bemutatásában. Ez szerepel a Médiatanács által a héten elfogadott elemzésben, amelyben az NMHH hat hírműsort vizsgált – a Class FM Híreket, a Duna TV Híradót, a Kossuth Rádió Déli Krónikát, az M1 esti Híradót, az RTL Klub Híradót és a TV2 Tényeket. A rádiók hírműsoraiban csökkent, a televíziókéban nőtt az ilyen jellegű hírek száma az előző évhez képest. A legtöbb, a kategóriába tartozó beszámolót 2016-ban a Tények adta közre, amely 19,8%-os arányszámával épphogy nem lépte túl a törvényi maximumot. Az RTL Klub Híradójában 14,1%-ban, a Duna TV hírösszefoglalójában 1,6%-ban, az M1 esti híradójában pedig 1,4%-ban szerepeltek a szóban forgó összeállítások. A hallgatók a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában találkoztak a jelenséggel (0,7%), a Class FM műsorában tavaly november közepéig 3,3%-os volt a kategóriába sorolható hírek aránya.

két fő bűncselekmény-típus előfordulási aránya a hírműsorokban

A két fő bűncselekmény-típus előfordulási aránya a hírműsorokban (a műsoridő százalékában)

A közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények, azaz a komoly társadalmi hatással bíró bűnügyek részesedése – pl. politikát érintő ügyek, migrációval kapcsolatos bűnesetek, terrorcselekmény, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt érintő bűnügyek – nem változott számottevően 2015-höz képest: megoszlásuk 7,7 és 13,4 százalék között mozgott. A televízióban a közszolgálati csatornák esetében a terrorcselekmények voltak a meghatározóak, a TV2 a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket, az RTL Klub pedig a politikát érintő bűneseteket szerepeltette a leggyakrabban.

Az NMHH vizsgálata kiterjedt a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett „azonnali hatást kiváltó hírek” vizsgálatára is. Ezek magukba foglalják a bűncselekményekről szóló híradásokon túl – többek között – a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportokat. A Tények 52,6%-át, az RTL Klub Híradó 42,5%-át tették ki az ilyen összeállítások, ami 2015-höz képest emelkedést mutat (Tények: 49,1%, RTL Klub Híradó: 36,9%). A teljes tanulmány jövő hétfőtől elolvasható az NMHH honlapján a Tanulmányok rovatban.

Az új reklámszpotok fél év alatt egymilliószor kerülnek képernyőre

A tanács elfogadta a hatóság legfrissebb vizsgálatát a 2016 második félévében közzétett új televíziós reklámszpotokról. Az NMHH 35 tévécsatorna első alkalommal közzétett reklámjait elemezte, amelyekben 2656 új reklámszpot jelent meg, amelyek az összes hirdetés 43,7 százalékát tették ki. Az új reklámok összesen 1 036 604 alkalommal kerültek képernyőre, tehát átlagosan 390-szer ismételték őket fél év alatt (2015-ben ez 305 volt). 2015 azonos időszakához képest megemelkedett az egy csatornára jutó összes reklám száma: 62 301-ről 67 816-ra, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29 046-ról 29 617-re. A félév legerősebb hónapjának a november számított – csakúgy, mint 2014 és 2015 második felében. A reklámok 30 százaléka ezer forint alatti, 36 százaléka ezer és tízezer forint érték közötti terméket, szolgáltatást népszerűsített. A teljes tanulmány hétfőn kerül fel az NMHH honlapjára a Tanulmányok rovatba.

új reklámszpotok megoszlása

Az új reklámszpotok megoszlása a reklámozott áru/szolgáltatás konkrét vagy hozzávetőleges ára alapján (%)

Műszaki fejlesztési pályázat, rádiós döntések, médiafelügyeleti bírságok

Idén is meghirdeti a Médiatanács a közösségi médiaszolgáltatók műszaki fejlesztését támogató pályázatát a Magyar Média Mecenatúra program keretében, összesen 110 millió forintos keretösszeggel. Az igényelhető maximális támogatás televízióknál ötmillió forint, rádióknál hárommillió forint, kisközösségi rádióknál egymillió forint, de nem haladhatja meg a tervezett összköltség 80%-át. Az első fordulóra a jelentkezési határidő június 22.

A testület véglegesítette a Kaposvár 99,9 MHz, a Veszprém 90,6 MHz és a Pécs 101,7 MHz rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekre vonatkozó pályázati felhívások szövegét. A dokumentumok május 18-ától, illetve 19-étől olvashatók a Médiatanács honlapján.

Az RTL Klub StílusKalauz című műsorszámának két tavaly decemberi adásában egy csomagküldő szolgáltatót szabálytalan termékmegjelenítéssel, indokolatlan hangsúllyal népszerűsítettek, ezért a Médiatanács 150 ezer forintos bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót.

A NAV Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának tájékoztatásából kiderült, hogy egy az adóhatóság engedélyével nem rendelkező magyarországi online fogadóiroda logója jelent meg a Touch Down Magazin idei februári számában. Emiatt a Médiatanács felhívta a kiadó, a G-ADAM Könyv- és Lapkiadó Kft. figyelmét a jogszabályok betartására. A grémium a bírság nélküli jogkövetkezmény alkalmazásakor figyelembe vette a magazin olvasóközönségének alacsony számát és azt is, hogy a médiatartalom-szolgáltatóval szemben idáig nem állapított meg ilyen típusú jogsértést. A Médiatanács bírság kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.