Legyen vasút, traktor, tűzszerészrobot, zöld- vagy díszletautó – az NMHH mindent meglát

Published: 28 December 2016

A hatóság az alábbi összeállításban a sajtóban és a hírekben rendszeresen figyelmet kapó médiafelügyeleti, pályáztatási és hírközlésjogi ügyekben előforduló különleges eseteket oszt meg a nyilvánossággal, illetve ízelítőt ad olyan idei történésekről, amelyek sajtótörténeti kutatását, médiaértéssel kapcsolatos vagy éppen filmfinanszírozási gyakorlatát érintik. Tíz momentum, amely jól tükrözi az NMHH sokrétű tevékenységi körét.
  1. Az NMHH idei különleges építésfelügyeleti engedélykérelmei közé tartozott többek között a Széchenyi-hegyi antennaállomás területén légi irányítást segítő tartószerkezetek, a kőrishegyi radarállomás és a dobogókői antennaállomás ügye. Budapesten a föld alá, szennyvízcsatornába is adtak ki építési engedélyt; ide speciális eszközökkel búvárok helyezik el az optikát. Tavalyelőtt egyébként Magyarország legmagasabb egyházi épületére is adott ki építési engedélyt, amikor az esztergomi főszékesegyház északi tornyába az egyik telefonszolgáltató bázisállomás létesítését kérte.
  2. Az NMHH a Belügyminisztérium kérésére belekezdett a vasútvonalak menti rádiófrekvenciás mérésekbe. Magyarországon ilyen teljes körű felmérésre még nem volt példa, a projekt idén a Debrecenbe és a Szegedre vezető nyomvonallal kezdődött és jövőre folytatódik. A cél annak felderítése, hogy a vasúti pályák mentén milyen körülmények és lehetőségek adottak az elektronikus jegykezelés használatához. Párhuzamosan folynak hasonló mérések az autóbuszvonalak mentén is; ezeken a területeken a hatóság egyébként is rendszeresen végez ellenőrzéseket.
  3. Augusztusban a frekvenciaellenőrző munkatársaknak különleges „fogása” volt. Túrkevén, a helyszíni méréseken egy az egyébként az MVM NET részére fenntartott, 450 MHz-es frekvenciasávban engedély nélkül sugárzó adóberendezéssel szántást végző Lamborghini traktorokat irányítottak automatikus, közvetlen emberi beavatkozás nélkül, ahol a vezető feladata általában csak annyi volt, hogy a tábla végén megfordítsa a járművet. A szántással kapcsolatos egyéb útmutatásokat – merre haladjon, mit vessen, milyen mélységben – a felerősített GPS-jelen keresztül kapta a jármű. A vizsgálat során kiderült: az üzemeltető ugyan kért engedélyt, ám elfelejtette ennek megfelelően átállítani a frekvenciát, így az NMHH szakemberei módosíttatták a berendezés beállításait.
  4. Év végén berendezés-piacfelügyeleti ellenőrzés keretében a nagynevű japán cég, a Panasonic telefonkészülékeiből vettek mintákat a szakemberek, amelyek a laboratóriumi vizsgálatok során az elektromágneses összeférhetőség szempontjából nem bizonyultak megfelelőnek. December elején a cég magyarországi képviselője mellett egy Oszakából érkezett japán mérnök is megjelent az NMHH laboratóriumában, hogy megismételjék a vizsgálatokat, és a japán szakember hozott magával otthonról két kifogástalan készüléket is. A laboratóriumi vizsgálatok során a korábbi hatósági mérések teljes mértékben igazolódtak. Az együttműködés után a gyártó cég – a hatóság segítségét megköszönve – a termék betiltása helyett önként vállalta a hibás sorozat visszahívását és kijavítását. Többek között a Panasonicéhoz hasonló esetek miatt is indított kampányt az NMHH november végén, amelynek célja, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a zavarkeltő, tiltott elektronikus – leggyakrabban CE megfelelőségi jelzéssel nem rendelkező – eszközök terjedésére és az egyszerű ellenőrzés lehetőségére.
  5. November elején a budapesti Gilice téren felállított, 5,6 GHz-es frekvenciasávot használó meteorológiai radar működésében nagy gondot okozott, hogy egy elektronikai berendezés nem a szabályoknak megfelelően működött. A problémát az NMHH munkatársai derítették fel és hárították el. A baj forrása a nem megfelelő beállítás volt: ugyanis az internetszolgáltató a WLAN rádióhullámot használó – a hétköznapi nyelvben leginkább wifiként ismert – jeltovábbító eszköze hasonló sávon működött, mint a radar. Az ilyen berendezések szinte folyamatosan problémát okoznak a lakott területen elhelyezett meteorológiai, felhőzetet, illetve csapadékot figyelő radarok rendkívül érzékeny antennáinak, és bár a radarokat szűrőrendszer támogatja a sugárzott jelek figyelmen kívül hagyásában, egy-egy jelentős zavarforrás akár több száz kilométeren keresztül is „megvakíthatja” a radarok műszereit.
  6. Szeptemberben a Magyar Honvédség kérelmére két tűzszerészrobot rádiófrekvenciás működését engedélyezte az NMHH. Az Andros F6A és a kisebb, járműveken is használható Telemax robotok szélsőségesen veszélyes helyzetekben, a távolból helyettesítik a tűzszerészeket. A hatóság szakemberei ellenőrizték a rádióberendezéseket, és pontos, megbízható műszaki adatokat állítottak össze a hatósági engedély kiadásához.
  7. Az év elején az NMHH Médiatanácsa Médiatudományi Intézetének gondozásában megjelent A sajtószabadság története Magyarországon 1914–1989 című kötet. A sajtótörténeti kutatások részeként az intézet júniusban hozzáférhetővé tette honlapján a magyar sajtójogi szabályok annotált gyűjteményét 1848-tól 1989-ig. A gyűjtés köre kiterjedt a filmre, a filmszínházakra, a rádiózásra és a televíziózásra vonatkozó jogi rendelkezésekre is.
  8. Ősztől a hatóság is csatlakozott a környezetkímélő autókat használók táborához: a hatóság új, Nissan Leaf típusú, villanymotorral meghajtott gépjárműve az NMHH épületei között a fővárosban teljesít futárszolgálatot, „hatótávolsága” mintegy 199 kilométer. Májusban egyébként három elektromos kerékpárra is szert tett a hatóság az épületek közötti környezetbarát közlekedés előmozdítására, amelyeket gyakorlatilag naponta használnak a négy budapesti telephely között.
  9. Az év végén célegyenesbe értek az első vidéki médiaértés-központ, a debreceni Bűvösvölgy építési munkálatai, ennek részeként az első emeleti filmstúdióba egy motorjától megfosztott, speciálisan előkészített díszletautót építettek be. A daruemelős behelyezés élénk érdeklődést váltott ki a város lakóiból, még egy videó is megörökítette az eseményt. A Kis Polski fővárosi párjának köszönhetően a budapesti Bűvösvölgyben már több mint tízezer gyermek ismerte meg a filmes elbeszélés alapjait: a központba látogatók beülnek a kocsiba, elindul mögöttük egy háttérvetítéses történet, és ők színészkedve, beszélgetve töltik ki a sztori kereteit. Ezáltal megtanulják, hogyan is működnek valójában a filmtrükkök, és tudatosítják magukban a mozgókép működési sajátosságait.
  10. Az NMHH Nemzeti Filmirodája idén a legnagyobb tervezett közvetlen filmgyártási költséget, 1,66 milliárd forintot Antal Nimród filmje, az Ambrus Attila történetét feldolgozó Viszkis című alkotása esetében regisztrálta. Ezt a várhatóan Pappa Pia címen bemutatandó – eredetileg Zene nélkül munkacímű – alkotás követi 1,38 milliárd forinttal, a sor a Budapest Noirral folytatódik (1,3 milliárd forint). A legnagyobb költségvetésű, bérmunkában megvalósuló nemzetközi produkció Magyarországon a 28,49 milliárd forintot kóstáló Szárnyas fejvadász 2 Harrison Forddal, Ryan Goslinggal és Jared Letóval a főszerepben. Kiemelkedő jelentőségű az Emerald City is, a sorozatra 12,58 milliárd forintot költenek.