Mit érdemes tudni a számlákról?

A Média-és Hírközlési Biztos tájékoztatása a hírközlési szolgáltatások számláival kapcsolatos kérdésekről

Published: 14 December 2016

A Média- és Hírközlési Biztos Hivatalánál az elmúlt egy évben számos panasz sérelmezte, hogy a szolgáltatásokról nem kaptak számlát, vagy az csak jelentős késedelemmel érkezett. A tapasztalatok szerint sokak számára nehézséget okoz a számlában és a számlalevélben található információk közötti kiigazodás, illetve a számlával kapcsolatos tájékozódás a szolgáltatónál.

Amit a számláról tudni érdemes

1. Hogyan és mikor érkezik a számla?
  • A számla havonta érkezik, fix időpontban, amelyet a szerződés, illetőleg szolgáltató Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) határoz meg.
    A számla hagyományosan postai úton érkezik, de azt, ilyen megállapodás esetén, a szolgáltató elektronikus levélben vagy a szolgáltató web-oldalán elérhető előfizetői fiókon keresztül. A havidíjas előfizetéseknél a szolgáltató havonta utólag, vagyis minden számlázási időszak végén számláz, a szerződésben (ÁSZF-ben) meghatározott időpontban. A számla tartalmazza az előfizetési és/vagy egyszeri díjakat, illetve az egyéb díjakat.

  • Ha a számla nem érkezik időben, nekünk kell utánajárni, hogy mi ennek az oka; ez azonban nem mentesít a fizetési kötelezettség alól
    Ha nem érkezett meg a havi számla a szerződésben megjelölt időpontban, azt a szolgáltató felé jelezni kell, különben a szolgáltató a számlát kézbesítettnek tekinti. A számlaküldés elmaradása ugyanis a számla fizetési határidejére nincs halasztó hatállyal. Ilyen esetben számlamásolatot kell kérni, amely a szolgáltató által az ÁSZF-ben megjelölt határidőn belül díjmentes.
2. Mit tartalmaz a számla, mit tudhatunk meg a számlából?
  • A számla alapvetően a szolgáltatások tételes díjait tartalmazza, ezen felül számos fontos adatot is közöl.
    Tartalmazza többek között a szolgáltató és az előfizető adatait, a szolgáltatás megnevezését, a díjakat a szolgáltatás jellege szerinti bontásban (pl. hívás iránya, emelt díjas szolgáltatások, SMS), valamint a számla fizetési határidejét.

  • A fizetési határidő – mikor kell legkésőbb befizetni a számlaösszeget?
    Általánosan elterjedt téves vélemény, hogy elég mindössze a számlafizetési határidő napján postára adni a csekket, vagy elindítani a banki utalást. A befizetési határidő azonban az a dátum, ameddig a befizetésnek a Szolgáltató számláján meg kell jelennie. Vagyis a számlát – annak érdekében, hogy az ne minősüljön elkésettnek – indokolt a feltüntetett fizetési határidő lejárta előtt legalább egy munkanappal befizetni.

  • A számla, vagy az ahhoz mellékelt levél további információkat is tartalmazhat
    Mindig olvassuk el a díjak alatti külön szöveges részt is. A szolgáltatók ugyanis a számlában, vagy a borítékban ahhoz mellékelt levélben értesíthetnek tervezett karbantartásról, csatornakiosztás módosításáról, a határozott szerződéses idő lejártáról is. Ha ezeket nem olvassuk el figyelmesen, később nem hivatkozhatunk arra, hogy nem kaptunk tájékoztatást.
3. Ha a számlán valami nem egyértelmű, vagy nem értünk azzal egyet – kérdezzünk!
  • Érdeklődjünk a szolgáltatónál- személyesen, telefonon, akár közösségi oldalán
    Ha nem egyértelmű a számla valamely tétele, vagy indokolatlanul magasnak tűnik az összege, érdeklődjünk a számlában is megjelölt ügyfélszolgálati elérhetőségeken. Fontos, hogy az előfizetés azonosító száma, illetve a számla kéznél legyen ilyenkor! Ha a tájékoztatás ellenére továbbra is vitatjuk a számlaösszeget, panaszt tehetünk a szolgáltatónál, amit 30 napon belül kivizsgálnia és erről írásban értesítést adnia.

  • Hívásrészletező kérhető
    A szolgáltató kérésünkre köteles a számlához hívásrészletező számlamellékletet csatolni, amely a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatok részletes kimutatását (pl. híváslista) is tartalmazza.
4. Hova fordulhatunk még a számlával kapcsolatos panasszal?
  • Ha panaszunkat a szolgáltató nem tartja megalapozottnak, az erről tájékoztató levele végén fel kell tüntetnie, hogy hova, mely szervekhez fordulhatunk ilyen esetben.
    A szolgáltatónak fel kell tüntetniük az előfizetők számára írt levelükben azokat a hatóságokat, szerveket és ezek elérhetőségét, melyeket megkereshetünk, ha – továbbra sem – értünk egyet a szolgáltató tájékoztatásában foglaltakkal.

  • A kifogásolt számlát is be kell fizetni
    A szolgáltatóhoz benyújtott számlapanasz, vagy más illetékes szerv megkeresése nem mentesít a számlafizetési kötelezettség alól! Ilyenkor kérhetjük a szolgáltatótól annak biztosítását, hogy a kifogásolt díjat, illetve díjrészletet csak a panasz elbírálása után kelljen megfizetni. Az ilyen kérést érdemes alapos indoklással alátámasztani. Ha ugyanis a határidőben nem fizetjük be a számlát, a szolgáltató felszólíthat a tartozás kiegyenlítésére és alkalmazhatja az ÁSZF-ben ilyen esetre nézve meghatározott szankciókat, pl. késedelmi kamatot számolhat fel, illetve intézkedhet a tartozás behajtása iránt. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető a számla összegéből nem vitatott részt (díjtételt) külön be tudja fizetni.
5. Komoly következményekkel járhat, ha a havi számlát nem fizetjük be időben
  • A szolgáltatást a szolgáltató korlátozhatja
    Ha a tartozást a felszólításban megjelölt (legalább 30 napos) határidőt követően sem rendezzük, a szolgáltató – előzetes értesítés mellett – korlátozhatja a szolgáltatását. Ilyenkor az csak részlegesen vehető igénybe (pl. az indított vagy végződtetett forgalom le lesz tiltva, vagy a szolgáltatás minősége csökken), viszont az előfizető hívhatóságát, a segélykérő hívások továbbítását, az ügyfélszolgálat, illetve hibabejelentő elérhetőségét ilyenkor is biztosítani kell.
    További részletes szabályok: ld. hírközlési interaktív tájékoztató alkalmazás.

  • A szolgáltató megszüntetheti a szerződést
    A szolgáltató 30 napos határidővel felmondhatja a szerződést, ha az esedékes díjat a második értesítést követően sem egyenlítjük ki.

  • A tartozás behajtásra kerülhet
    A szolgáltatók a tartozásokat egy idő elteltével már nem kísérlik meg maguk behajtani, hanem végrehajtót, illetve követeléskezelőt vesznek igénybe. Érdemes nem várni idáig, előfordulhat, hogy a szolgáltatónál a tartozás körülményeiről nem is marad információ, és adott esetben még méltányosságból sem tudnak segíteni.

Fontos tudnivalók

Olvassuk el a szerződést, mielőtt aláírjuk!

Érdemes rászánni erre az időt, hiszen pl. határozott idejű szerződéssel hosszú távra vállalunk fizetési kötelezettséget.

Olvassuk el a havi számlát! Ne csak a fizetendő összeget nézzük, hanem ellenőrizzük, kaptunk-e vagy sem értesítést valamilyen változásról, pl. a hűségidő lejártáról.

Őrizzük meg a számlákat és a szerződéses dokumentumokat! Akár papír alapon lefűzve, vagy számítógépre letöltve, akár a szolgáltatók weboldalán felhasználói fiókunkban. Ezekre később is szükség lehet, ha pl. díjvitába kerülünk a szolgáltatóval, vagy költözés esetében, ha a szolgáltatást átírjuk az új lakó nevére, hiszen ezzel is tudjuk igazolni, hogy nincs tartozásunk a szolgáltató felé. Ha valamit nem értünk a későbbiekben, vegyük elő és olvassuk át, sok félreértés kerülhető el azzal, ha alaposan tájékozódunk.

Akkor sincs gond, ha nem találjuk a szerződést, vagy az elveszett. Évente egyszer ugyanis kérhetjük a szerződést (annak hatályos állapot szerinti dokumentumát) a szolgáltatótól, aki ezt 8 napon belül ingyenesen köteles átadni nekünk, választásunk szerint nyomtatott formában, vagy adathordozón (USB, memóriakártya, merevelemez, CD, DVD stb.), illetve e-mailben.

Jegyezzük meg a hűségidő lejáratának dátumát! Érdemes lehet akár naptárunkban is rögzíteni, vagy erről telefonunkban emlékeztetőt beállítani.